Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 3. A vasútállomás és a sugárút létesítésének összefüggései

noki úti felüljárót — 70.000 forintos költség miatt — a vasúti üzletvezetőség nem építteti meg, helyette tolatáskor 10 percenként átengedik a közúti forgalmat.

63 Az állomás kétemeletes épületének teljes átalakítása, toldalékokkal, a panasz tárgyát képező szűk folyosók kiszélesítésével együtt 30.000 forintos ráfordítást igényel.

64 Az állomás felvételi épületének ekkor végzett átalakításakor tűnt el az az első emeleti lakás, ahol 1882. december 16-án Kodály Zoltán született. Ez a lakás valahol a mai előcsarnok légterében lehetett. A millennium évének közepén befejezéséhez közeledett az állomás kibővítése. A felvételi épület teljes hossza ekkor 93 m-re növekedett, s az épület város felőli oldalán az épület hosszával megegyező és 15 m széles teresedést is kialakítottak. Erre a célra a város 46086 négyszögöl területet engedett át díjmentesen. Ennek ellenében azonban kikötötte, hogy a kialakítandó térnek gyalogos és járműforgalom részére való kikövezését az államvasutaknak kell elvégeznie, saját költsége terhére.

60 Az állomásépület vágányok felöli oldalán teraszt, illetve mai nevén peront építettek 1896-ban. A 110 m hosszú és 5 m széles peron építésére Fodor és Reisinger aradi építészek kaptak megbízást. A sajtó szóvá teszi, hogy miért nem kap a peron üvegtetőt, ahol esőzés alatt is nyugodtan folyhatna a ki- és beszállás.

66 Az állomás város felőli oldala előtt kialakított tér gránitkockával való kövezését a vasút igazgatósága 1900-ban megkezdte. Ezentúl azonban már csak az volt hátra, hogy az állomás épületét is villamos világítással lássák el, hogy a vasúti és városi világítás között ne legyen szembetűnő különbség.

67 Alig múlt el négy év, a város ismét panasszal fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben aggodalmát fejezte ki, hogy Kecskemét rohamosan fejlődő gazdasági életével — főleg kiviteli forgalmával — nem tartanak lépést a város vasúti pályaudvarai. Különö63. Kecskeméti Lapok. 1894. június 3. 64. Kecskeméti Lapok. 1895. augusztus 11. 65. Közgyűlés jk.: 1896. június 18. (152. tétel) 66. Kecskeméti Lapok. 1896. aug. 30. és nov. 15. 67. Kecskemét c. lap. 1900. május 13.