Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 3. A vasútállomás és a sugárút létesítésének összefüggései

még sejteni sem lehetett, hogy a város gazdasági szerkezetében a szőlő- és gyümölcstermelés később minden más ágazatot messze meghaladó jelentőségűvé válik. Ezt az ágazatot ugyanis csak az ország hegyvidéki szőlőit az 1870-es években elpusztító filoxéra járvány (gyökértetű) után az a felismerés indította el hódító útjára, hogy a város homokos területei immúnisak a filoxérával szemben. Ez a felismerés hatalmas méretű szőlő- és gyümölcstelepítést indított el. 1883 és 1900 közötti időben 3202 hold szőlőt telepítettek, melyet folyamatosan gyarapították, s 1940-ben már 19.000 hold szőlő- és gyümölcsültetvényt regisztráltak. Az új termelési ág nyomában kialakult Kecskemét új funkciója is, a szőlő- és gyümölcsexportpiac. Ez a szerepkör — a hagyományos termény- és állatkereskedelem mellett — hihetetlen mértékben megnövelte a vasúti szállítási igényt, valamint a vasútat kiszolgáló közúti forgalmat is. Ilyen elvárásnak már sem a vasútállomás, sem a vasúthoz irányuló személy- és áruforgalmat lebonyolító Nagykőrösi utca sem felelhetett meg. A vasúti pályaudvar nem csupán a megnövekedett teheráru-forgalom ellátására volt alkalmatlan, hanem elégtelennek látszott a tervezett fülöpszállási és tiszaugi vasútvonalak bevezetésére is. Nem látták megoldhatónak a Nagykőrösi utca szabályozását sem.

55 3. A vasútállomás és a sugárút létesítésének összefüggései Természetesen a város vezetői már 1893-ban reagáltak a felismert hiányosságokra, s ezeket a vasúti indóház és a pályaudvar kibővítése címen a közigazgatási bizottság az akkor illetékes kereskedelemügyi miniszterhez továbbította. Ebben tömör megfogalmazásban arról tájékoztatták a minisztert, hogy a helybeli vasúti forgalom olyan mértékben emelkedett, amilyennel az országban kevés pályaudvar dicsekedhet. Ezzel szemben a személy- és teherpályaudvar még mindig a régi, ahol sem a jegyváltásra, sem a csomagfelvételre nincs elegendő hely. Nincs elfogadható nagyságú váróterme, de a pályaház előtt sem áll rendelkezésre a gyalogos, valamint a kocsiforgalom lebonyolítására alkalmasan kiképzett tér. Hasonlóan 55. Kecskemét Sz. k. városa térképe. SZILÁDI Lajos 1869. évi felmérése alapján, szerkesztette és rajzolta LÁSZLÓ Károly városmérnök 1879.