Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 2. A városi funkció változásának hatása a település térbeli szerkezetére
korábbi teret ún. „térzugokká" felaprózó épületeket is leszanálták, és kialakították a kb. 34.000 m 2 nagyságú városi főteret. 52 . A beépített területen szétszórt 290 lakóház, vagy a főtér 11 épületének szanálása viszonylag csekély beavatkozásnak tűnik, a 40 ház bontását igénylő, 500 m hosszú, 42 m széles Rákóczi útnak a történeti várostestbe való „behasításához" képest. Létrehozását Kecskemétnek az agrárvárosok sorából való kiemelkedésére irányuló törekvése siettette. A futóhomokos tájakon már a századforduló előtt megkezdett szőlő- és gyümölcstermelést — főleg a folyó század első harmadában — nagy hatékonyságú, kiemelkedő színvonalú szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésre alapozott kerti kultúrává fejlesztette a város. Természetesen ilyen termelőbázis mellett létrehozta a megfelelő infrastruktúrára (közúti és vasúti közlekedésre, hírközlésre, elektromos ellátásra, egészségügyre, kereskedelemre stb.) alapozott feldolgozó ipart is, de a hagyományos termény- és állatkereskedelemhez — mint nagykereskedelmi tevékenységhez — újabb ágazat, a gyümölcs-nagykereskedelem is társult. S nem csupán társulás és felzárkózás volt ez, hanem alapvető változást eredményezett a város eddigi szerepkörében, hiszen Kecskeméten alakult ki az ország legjelentősebb szőlő- és gyümölcsexportpiaca. A város funkciójának változása, lakóinak foglalkozási szerkezetét is átalakította. Ettől kezdve a városban élő őstermelő lakosság nagy része a tanyavilágban kereste boldogulását, a földnélküliek pedig az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésben helyezkedtek el. Nyilvánvaló, hogy a város szerepkörének változása módosította térbeli szerkezetét és arculatán is új vonások jelentek meg. Ilyen szerkezetváltozást eredményezett a főtérnek 18.000 m 2-rel való megnövelése, hogy helyet adhasson az ország legnagyobb szőlő- és gyümölcsexportpiacának. Nemcsak a városközpont nagyobb kiterjedésben való megjelenése következett be, hanem a tér falainak beépítésekor idehelyezett intézményekkel (bankok, tanintézetek, regionális szerepkörű egyházi irányítás hivatalai, az épületek földszintjeinek üzletsorai), nemcsak a főtér, hanem egyben a város tartalmi vonását is gazdagí52. Kecskeméti Lapok. 1890. nov. 2. (Főtér kialakítása)
