Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
A Klapka-ház története - 3. Az épület története Klapka távozása után
A műterem valameddig üresen állt, s 1958-ban Bozsó János kecskeméti születésű festőművész „a feltündöklő fények mesteri megörökítője", „az alföldi tájak világának fáradhatatlan és kimeríthetetlen tolmácsolója" népesítette be alkotásaival. Ebben a műteremben vált a „festészet mellett életét betöltő másik szenvedélyévé a műgyűjtés. A környék bekötőutjait róva, virtuóz ecsetjével a múló tanyálcát megörökítve ismerős tárgyakra, cserepekre, fafaragásokra talált, amelyeket először csak azért hozott haza, hogy műtermét otthonossá tegye. Egyre több szépséget talált a pusztulásra ítélt néprajzi tárgyakban. A mindennapok használati tárgyaiban évszázadok célszerűen letisztult formái találkoznak az emberi szépség kifejezésének vágyával. Bozsó Jánost ennek a művészi sugárzásnak a megérzése ragadta a műgyűjtés újabb és újabb területeire." Ezeket a sorokat a Bozsó—gyűjteményt bemutató, s 1982-ben összeállított katalógus beköszöntőjéből idéztük, amely szépen, egymásba csiszolt mondatokkal világítja meg annak a gyűjtőszenvedélynek a kezdetét, amely az egykori Klapka-ház további rendeltetését is meghatározta. Kezdetben — mintegy negyedszázaddal ezelőtt — csak a műtermet és a pihenőszobát díszítették a begyűjtött népi kerámiák és használati tárgyak, de idővel elfoglalták a pincét, a padlást, valamint a melléképületet, majd az udvart is. A tárolási gondok enyhítésére nemsokára a műteremhez csatolták a ház helyreállításakor kialakított lakást, de rövid idő múlva ezt is kinőtte a gyűjtemény. Ezért 1973-ban az eredeti házhoz még további két, jelentős méretű helyiséget építtetett a városi tanács. Ekkor ismét teljesen felújították az egész házat is. Megoldották az épület gáztüzelésre való átalakítását, padlásterének raktározás céljaira való átalakítását, melléképületének átépítését, udvarának kertészeti rendezését. Ugyancsak ekkor építették a szökőkút medencéjét, valamint azt a fedett kőfalat is, amely alatt a gyűjtemény kőfaragmányai találhatók. További bővítést akkor végeztek a Klapka-háznál, amikor Bozsó János 1975-ben a városnak adományozta a gyűjteményét. A hagyatékozási szerződés megkötése után a hatalmas és értékes anyag teljes bemutatása és a nagyközönség elé tárása érdekében további bemutató termek, műterem, pihenőszoba, valamint mellékhelyiségek épültek. Ezúttal a megyei tanács volt a mecénás.
