Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Klapka-ház története - 2. Klapka György diákévei Kecskeméten

amint a „Serház" hatökrös társzekere befordult az épület elé. Mindig találkozhatott lajtoskocsikicai, amelyek az ivóvizet hordták. Mindezek, de maga a város is merőben új élményekkel gazdagították a mindenre fogékony Klapka Györgyöt. Itt mást látott mint szülővárosában. Kecskemét természetes, akadályoktól mentesen szétterülő város még ekkor, ahol a főterét körülálló templomtornyok emelkedtek. Jóllehet, hogy a népesebb Pest és Debrecen után az ország harmadik legnagyobb városa, mégis más mint Temesvár. Kecskemét főleg mezőgazdasági termelésből, állattartásból élő mezőváros, Temesvár viszont polgári berendezkedésű, szabad királyi város. Klapka György ezt írta róla: „Temesvár ekkoron Magyarország egyik legélénkebb és legcsinosabb városa volt, annyira, hogy lakosai a szép egyenes utcákra, s az ezeken díszelgő egy-két emeletű házakra büszkén „Kis Bécs"-nek nevezték. A várost nagyszámú és még nagyobb birtokú nemesség és kiváló műveltségű serény polgárság lakta.

31 Klapka György kecskeméti diákéveivel összefüggésben azt is vizsgálnunk kell, hogy a piaristák épületeiben hol kereshetjük az egykori diák nyomait. Magyarországon a középiskolai oktatást az 1777. évben kiadott „Ratio aducationis"-szal szabályozzák első ízben. Ez a szabályozás kedvező befolyást gyakorolt a helyi piarista oktatásra, amely jelentős fejlődésnek indult. S mikor II. József 1787-ben megkövetelte a német nyelvű oktatás és a tandíjfizetés bevezetését, szinte elnéptelenedett a gimnázium. Fennmaradásához nagy segítséget adott az I. Ferenc által 1806ban bevezetett „Nova Ratio", amely hatosztályossá, vagyis nagygimnáziummá emelte a tanintézetet. Bár ezután sem magyarul, hanem latinul folyt a tanítás, mégis úgy emelkedett a tanulók száma, hogy a helyszűke már akadályozta a gimnázium fejlődését. Ekkor az iskola a templom bal oldalán (szemben állva) elhelyezett épület földszintjén volt. Ez a kínzó helyszűke vetette fel egy új, megfelelő nagyságú gimnáziumi épület emelésének szükségességét. Helyét a templom jobb oldalán jelölték ki, hat tantermesre, s a templom bal oldalán álló régi gimnáziumra való tekintettel ezt is egyemeletesre tervez31. KLAPKA: i. m. 7-8.