Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
A Klapka-ház története - 1. Az épület és tulajdonosai
jussal a malom telkének mostani birtokosa is élhet. Ilyen juss Klapka Friedrichet azért sem illette, mert 1828-ig még a város lakosai közé sem kérte magát, s akinek nincs polgárjoga Kecskeméten, az városi birtokot sem szerezhet. Igazságtalanok lennénk, ha ezúttal elhallgatnánk, hogy Deák Pált nem érdemtelensége miatt zárták ki a malom építéséből, hanem a város ezen a helyen vonakodott az engedélyt megadni. Hűséges, huzamos, és a város javára végzett hasznos szolgálataiért a monostori pusztán kapott kellő nagyságú javadalmi földet, így 34 éven át sem ő, sem a fia sohasem szorgalmazta a malom építési jogának megszerzését. Nemcsak Deák Pál, hanem Klapka Friedrich malomépítési engedélyének kiadásánál még az a szempont is befolyásolta a tanácsot, hogy a malmok száma ne szaporodjon, mert a nagy ráfordítással felépített vagy megvásárolt malmok tulajdonosai ezáltal számottevően károsodhatnak, elsősorban a berendezés kihasználtsága miatt. Úgy tűnik, hogy ez a korlátozás ésszerű intézkedés volt, mert ebben az időben 86 lóvontatású szárazmalom működött a városban. 23 Klapka Friedrich gazdálkodását és a város életével való azonosulását jól megvilágítja szomszédjával, Dékány Istvánnal támadt vitája. Szomszédja, 1835. július 31-én tartott Tanácsi Gyűlésen tárgyalt panasza szerint a szentlőrinci pusztában 30 hold városi földet, Klapka Friedrich pedig ugyanitt a város kaszálóját bérelte. Dékány István bejelentésében leírta, hogy a kérdéses földet olyan reménység mellett vette bérbe, hogy állatait a Klapka Friedrich által bérelt városi kaszáló kútján szabadon itathatja, s a szénatermés betakarítása után ott legeltethet és tanyázhat, illetve teleltethet. Reményeiben csalódott, mert Klapka Friedrich semmit sem engedett meg, s így a tiltások miatt sok kárt szenvedett. Erre való hivatkozással kérte a Tanácsot, hogy az itatás, tanyázás és a legeltetés ügyében Klapkával kötendő egyezséget segítse elő. Amint Gassich János másodbíró jelentéséből megtudhatjuk, az egyezkedés nem járt ered23. XV. 1. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár térképgyűjteménye. B/ Kecskemét város térképtára, Kecskemét 1820. és 1832. évi állapotát feltüntető egyesített térkép.
