Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

séges fiatalok és tanulni vágyó ifjak —, akik közül nagyon sokan belevesztek az ismeretlenségbe, vagy anyagi gondok miatt tehetségüket értéketlen „alkotásokra" fecsérelték. Ilyen volt többek között Visky János is. Megépítésekor a legjobb adottságú magyarországi Művésztelep sorsát a második világháború pecsételte meg. A festőiskolát vagy belövés, vagy bombatalálat érte, s teljesen elpusztult.

253 Emlékét ma már csupán egy szabadtéri színpad őrzi, amelyet alapfalainak felhasználásával alakítottak ki. Súlyosan károsodott a műterembérház is. Ezt is belövések érték a Műkerttől déli irányban lezajlott páncéloscsata során. Beszakadt mennyezetével, aknák által összezúzott tetejével, hiányzó lépcsőivel, törött ablakaival sokáig várta sorsának jobbra fordulását. Elhagyottan állt, s csupán a szökött katonák, a menekülők rejtekhelye volt. Kisebb-nagyobb sérüléseket a villák is elszenvedtek, de nagyobb gondot okozott, hogy ezeket 1945 után már nem művészcsaládok foglalták el.

254 Elvadult maga a Műkert is. Gazdátlanná válva ember, állat pusztította. Háborús időben tűzifaforrásul is szolgált. Kerítése elpusztult. Szórakozóhely jellege megszűnt, de elvesztette a kellemes kirándulóhely varázsát is, mert a lumpen elemek miatt félelmetessé vált. Sem a közvetlen 1945 utáni időszak, sem a személyi kultusz évei nem tették lehetővé a Művésztelep életének ismételt elindítását. Nem csupán az anyagi lehetőség hiányzott, de nem szorgalmazta a helyreállítást egy jelentősebb művészgárda sem. Ebben a kérdésben elmarasztalással illetik az akkori vezetői szemléletet is, amelyet az utókor így emleget: „Mi minden segítséget megadunk: megmondjuk, hogy a művészek mit és hogyan fessenek." Talán éppen ezért — az egykor jobb napokat is megélt — a helyi művészeti élet a csupán amatőr képzőművészeti körökre épült. Ezekben az egységekben helyet kaptak a műkedvelők mellett a hivatásosok is, amelyek az egykori szabadiskola gyakorlatát folytatták, természetesen a Művésztelep nélkül. 252. Uo. mint 246: 120. oldal 253. SÜMEGI György: i. m. 146. oldal 254. GOÓR Imre: i. m. 75. oldal