Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

get, a képek 70x100 cm méretét, és meghatározták az alkotásokért fizetendő összeget is. ,Д lehetőség, a képek megrendelése mégis jelentősnek mondható, mivel innen számítjuk a kecskeméti művésztelep legkarakteresebb műcsoportja, a városkép keletkezését... Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, Erős Andor, Iványi-Grünwald Béla és mások ilyen tárgyú megrendelése és azon kívül készült művei a „legkecskemétibb" alkotások. Nemcsak azért, mert a hely szelleme, a genius loci megnyilvánulása ezeken a legközvetlenebb, hanem az igényes festői megoldások miatt is. Mintha ezeken fonódott volna össze leginkább a tehetség és adottság, a szándék és a lehetőség." Iványi, Perlrott Csaba és Kmetty más műveit elemezve megállapítja Sümegi György: „Polgárian fülledt, dekadens életérzést sugárzó művek ezek a javából. A csendéletek derűt, vidámságot és harmóniát árasztottak, megfelelve a polgári ízlés elvárásainak. Iványi és néhány fiatal művei azt is bizonyítják, hogy Kecskemét a megkésett, hazai szecessziós festészetnek ugyanúgy otthona, mint a fotonaturalizmusnak, Olgyaiék révén. Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos, Lanow Mária, Gráber Margit, Deiener-Dénes Rudolf, Kassák Lajos, Uitz Béla, Dobrovics Péter, Erős Andor és mások itt született művei, kecskeméti munkálkodása a modernebb irányokhoz, a kubizmushoz, az expresszionizmushoz is hozzákötik a kecskeméti művésztelepet ugyanúgy, mint az aktivizmus hazai történetéhez." Emlékeztet még arra is a cikk szerzője, hogy „ezt a Művésztelepet lehetetlen önmagában, az itt született rajzok, táblaképek és szobrok együttesében megmutatni. Produktumai szerteágazóbbak annál, hogysem egy-két műfaj képes lenne az egészet képviselni. A rajzok, vázlatok, az újsággrafika, a karikatúra, a folyóirat- és könyvcímlap, az 1919-es szükségpénz és politikai plakát ugyanúgy fontos terméke, mint a szobor, az épületplasztika, a freskó, a belső dekoráció, az üvegablak, a szőnyeg, a festmény. Mindezek történetileg hűséges arányegysége képes csak föltárni a kecskeméti művésztelep művészettörténeti teljességét, sokágú próbálkozásait és eredményeit." ,A kecskeméti művésztelep csak így, több műfaj testvéri együttélésével tud beleszólni a magyar századforduló művésztelepeinek értéksorrendjébe. Nagybányától természetszerűleg nem vonhatja el a primus inter pares (első az egyenlők között) szerepkört. Indíttatá-