Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

Bevezető

A helyi autonómia tevékenységi körének két lényeges elemét, a közigazgatási és bíráskodási funkciót tekintve homlokegyenest ellentétesek a vélemények, illetve úgy is fogalmazhatnék: Hornyik és Majlát eredményein túlhaladott a kutatás. Az új eredményeket látszik igazolni Koháry István 1686. március 28-án, Bécsben kelt, a város „némely lakossy"-hoz írott levele. Ebben megparancsolja a kecskemétieknek, hogy a bírák és tanács ítéleteit alázattal fogadják, mert azok a földesúr akaratát tükrözik, senkinek nem lehet joga sem bírálni a tanácsot, s döntéseit sem hagyhatja figyelmen kívül senki: „sem az Bíráknak, sem az ott való Tanácsnak illendő böcsülletit megh nem adgyák, parancsolattyokban el nem járnak, ellenek merészlenek támadny, mellyet... érdemes büntetés nélkül nem fogok hadny... ha kinek vagy a Bírák vagy az Tanács mi rövidséget tészen ez előtti bé vett jó szokás szerint, általam dirigáltatván az dolgai az városnak, mind az Bíráknak, mind az Tanácsnak rendetlen magaviselésérül is énnekem áll hatalmamban, másnak nem senkinek, hogy tegyek."

6 Természetesen szó sem lehet arról, hogy e sorokat földesúri törekvésnél jóval többre értékeljük, annál is inkább, mert 12 évvel később Koháry újra kiadatja, de akkor már Dúl Mihály

7 dörgedelmeivel tetézve, hogy ugyanis a bírák, a tanács és a lakosok tartsák magukat „Gróff Koháry István Uram eő Nagysága ezen fölyöb megh írt Parancsolatyához és Méltóságos úri Dispositiojához", mégpedig jószágvesztés terhe mellett.

8 Mindezekből érzékelhető, hogy a „községi önállás" csak viszonylagos, a bírák és a tanács a földesúr, ez esetben a Koháryak adta keretek között intézhette „belügyeit" az 1690-es években. E kereteket az 16776. BKML TV. 1504. d. 1686. március 28. 7. A Koháryak kecskeméti inspektora volt 1721-ig. BBKL C-K. Pars. III. 400. 8. BKML IV 1504. d. 1698. október 4. Dúl Mihály Levele.