Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)
A felemás megváltakozás
hogy „csak a jobbágytelkeken tartózkodó... nemesekre vonatkoztak". Ezzel kapcsolatosan a helytartótanácsi rendelet leszögezi azt is, hogy Kecskeméten élnek olyan nemesek, kik földesúri jogokat bírnak, s a „földesúri hatóság alóli felszabadítása iránt valamennyi földesuraság beegyezése még eddig ki nem eszközöltetett", tehát ameddig Kecskemét a „szabad királyi városok sorába kegyelmesen fel nem vétetik", 363 jogilag abban a státuszban marad, ahol eddig is volt. Vagyis a város tanácsa büntetőügyeket nem tárgyalhat, hanem ezeket és a föllebbezett polgári pereket „a Kóburg-Koháry Herceg Úri törvényszéke" elé kell vinni. Nagyon meglepő a helytartótanács tájékozatlansága, merthiszen 1835-ben már nem úriszék, hanem PPS vm hites embereiből álló fenyítőtörvényszék működött Kecskeméten, 364 amelynek ülésein a Koháryak tisztségviselői már nem voltak jelen. Végülis nem is ez talán a mérvadó, bár nem lényegtelen, hogy a büntetőügyek első fokon nem tartoztak a városi joghatóság hatáskörébe. De ami ennél talán lényegesebb: Kecskemét nem tudott elnyerni egy előkelőbb jogi 365 státuszt, nem küldhetett követeket az országgyűlésekre, nem juthatott szóhoz az országos politizálásban. Bár társadalmi szerkezete, közigazgatási rendszere, gazdasági súlya miatt is hivatott lett volna erre, a felemás megváltakozás a lakosság anyagi terheit növelte, anélkül, hogy annak valódi előnyei érvényesülhettek volna. Annyi előny mégis származott a mindenkori magisztrátusok erőfeszítéseiből, hogy sikerült olymódon igazgatniuk a várost, ami segítette annak belső fejlődését, s bár az 1840-es években a gyarapodás megállt, a gazdasági fejlődés megtorpant, 366 Kecskemét társadalma egészen nyitottan várta, és zökkenőmentesen befogadta 1848. forradalmi változásait. 363. BKML IV 1504. y. 1837. aug. 24. sz. n. 364. PML nko TV 33. 1835-1848. A kecskeméti fenyítőtörvényszék iratai és jegyzőkönyvei. 365. A szabad királyi városi cím megszerzése Kecskemétnek nem sikerült ugyan, de 1834 után „Szabados" mezővárosnak nevezte magát. Jogi helyzetén ez semmit sem változtatott, inkább az öntudatot jelzi. 366. rVÁNYOSI-SZABÓ: 1991. 16.