Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

Bevezető

földesúr parancsa szerint hívták azt össze, sőt egy alkalommal a Koháryak elnöklő inspektorát is ott találjuk a bírák között. Joggal vélte úgy Bálintné Mikes Katalin, hogy „a későbbi úriszéki ülések előzménye" ez,

17 hiszen már a bíróság megszervezése és működtetésekor is tetten érhető a földesúri beavatkozás. Tehát nem arról van szó, hogy a fogott bírákat egyszerűen felváltotta a Koháryak úriszéke,

18 hanem inkább annak felülről történt elsorvasztásáról lehet beszélni. Szót kell ejteni Hornyiknak a „három város törvényszéke" kapcsán megfogalmazott állításáról, miszerint: „a 'Három Város' ...a 17-ik és 18-ik században is bel s külügyeit többnyire közösen intézte és intéztette."

19 Már Bálintné idézett cikke is egyértelműen kimutatta, hogy a „convocatus arbiter" bírák „legtöbbször négy helységből származtak: ...Kőrösről, Ceglédről Szentkirályról, Szentlőrincről", de egyéb távolabbi helyekről valók is előfordultak köztük.

20 Nagy merészség tehát „három város törvényszékéről" beszélni, még nagyobb ezt az összefogást későbbi századokra is kivetíteni. A fogott bírák intézménye a 17. század végére földesúri befolyás alá jutván jelentőségét vesztette,

21 majd elsorvadt. A jogszolgáltatás terén — legföljebb egy-egy szökött bűnöző közös üldözésében — találkozhatunk összefogással, ám erre éppúgy vannak adatok pl. Jászberénnyel kapcsolatban, mint ahogyan Kőrös és Cegléd vonatkozásában.

22 Mindezek alapján le kell szögezni, hogy a belső autonómia, amely a török alatt közigazgatási és bíráskodási funkciók gyakorlásában kialakult, annyira nem volt erős, hogy ellent tudott volna állani a vármegyei és földesúri hatalomnak, amely rátelepedni igyekezett. Ráadásul ez nem is egyértelműen az autonómia erős vagy gyönge voltától függött: a helyi társadalom érdekei azt kívánták, hogy ésszerű kompromisszumok 17. BÁLINTNÉ: 1979. 26-27. 18. HORNYIK: 1862. II. k. 165. 19. uo. 160. 20. BÁLINTNÉ: 1979. 26. 21. SZAKÁLY: 1986. 333. Következetesen „mezővárosok összefogása révén létrejött bíróságokról" szól, jóllehet elsősorban szomszédos településekről beszélhetünk, s köztük falvak is vannak. 22. BKML P7 1504. c. 1716, 1827.