Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

Társadalmi ellentétek — egy bizottsági vizsgálat tükrében

értőket... fel választani, annyival inkább, hogy azon kivül is a ki vala­mely Causán Interessatusnak Lattzatik, a' midőn fel vétetik a Tanács­gyülésében nem szokott jelen lenni." 249 Az idegeneket, jövevényeket gyanúval fogadó szemlélet megnyilvá­nulásával is találkozunk itt, miképpen a magisztrátus a vizsgálat meg­indíttatását is s Jövevények és tegnapi emberek" áskálódásának minő­sítette, akik „nem tudgyák mit feszegetnek." 250 Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy esetünkben a Jövevények és tegnapi emberek" a Kecskemétre a 18. század második felében beköl­tözött nemesek. 251 Ha tekintetbe vesszük, hogy a szenátorokat, főbíró­kat adó családok, tehát a vezető elit döntő többsége is nemesi rangú volt, e két síkon is megjelent társadalmi ellentét végülis a hatalomban lévő, jórészt tehetősebb, és az abból kiszorult, főképpen armalis nemes­ség ellentéte, 252 ha jobban tetszik, hatalmi harca. Azt, hogy ez utóbbi társadalmi támogatást nem kapott, éppen a polgárosodás előrehaladása magyarázhatja, azaz a város lakosságának érdeke a közteherviselés, a mentességek körének kisebbítése, nem pedig a nemesi előjogok védelme volt, ami pedig lényegében a vádaskodók végső céljának látszik. Mindazonáltal a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen éppen a szenáto­rok választásának antidemokratikus módszerét is megkérdőjelezték. Éppen ez tette lehetővé ugyanis, hogy a szenátorok szűk körből kerülje­nek ki, gyakorta 1 családból 2-3 személy is tagja volt ugyanabban az időszakban a magisztrátusnak. 253 A helyi hatalom legfelső régióiba ke­rült családok uralták az önkormányzatot, gyakorlatilag ellenőrizhetet­lenül kerültek tagjaik a legmagasabb posztokra. Legalábbis a lakosság döntő többsége, de még a „communitas eleje" sem, tehát a főbíróválasz­tók sem szólhattak bele a magisztrátus összetételébe. A vádaskodók követelték, „hogy ha az Bíró választásra convocaltatnak az Városnak egy némely lakossai, szinte úgy szükséges, hogy a' Senátorok választása is az köznép akaratjával légyen, mivel minden senator mindég Bíró a' 249. uo. 103-104. folio. 250. uo. 97. foHo. 251. vö. RÉVÉSZ: 1956. 252. uo. 17-18. 253. uo. 61. sz. jegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents