Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

A földesúri joghatóság

tal nem terheltettenek, s az midőn vagy egyik vagy másik földes uraság s némely fiscalis portiokra nézve az nemes Camarának részéről is az adót felemelni akarták", be kellett és be kell érniük a szokott összegekkel.

113 Ráadásul az államhatalom — legalábbis az 1770-es években — is ezt a tendenciát erősítette, amikor úrbérrendezésre sort nem kerített (Nagykőrösön sem), hanem legalizálta a földesurakkal kialakult cenzualis viszonyt, kikötve: a földesúri cenzus csak királyi engedéllyel emelhető. 14 Igaz, ez a Koháryakra is vonatkozott, de királyi engedély megszerzéséhez más súllyal esett latba a hatalmas Koháry, mint bármelyik másik törpebirtokos kecskeméti família.

115 Ha összevetjük a földesúri és városi statútumokat, méginkább láthatóvá válnak az összecsengő érdekek, amelyek a tanács részéről elsősorban a földesúrhoz való alkalmazkodásban realizálódtak. Mindenekelőtt le kell szögezni: a városi statumalkotás joga megmaradt, s az is több mint valószínű, hogy egyetlen helyi rendelet sem mehetett át a gyakorlatba a földesúr vagy inspektora jóváhagyása nélkül.

116 Ennek — mármint a jóváhagyásnak — sok esetben nincs írásos nyoma, amit elsősorban a kecskeméti iratpusztulás számlájára írhatunk. Tény viszont, hogy a város mindenkori magisztrátusa, túl azon, a közvetlen kapcsolaton, amelyet a földesúr megbízottaival akár nap mint nap, de legfőképpen az úriszéki üléseken keresztül tarthatott, szinte bensőséges levelezést folytatott a Koháryakkal. E levelezés

117 a legapróbb, mondhatni csip-csup ügyektől a legjelentősebbekig fölvonultatja a helyi eseményeket, annak ellenére, hogy semmilyen arra vonatkozó utasítás, miszerint a magisztrátust információadási kötelezettség terhelte volna, nem volt föllelhető a források között. Úgy tűnik a magisztrátus a saját jól fölfogott érdekében küldte a legrészletesebb információkat földesurának, 113. uo. Pars. II. 4814. 114. RÉVÉSZ: 1956. 70-71. sz. jegyzet. 115. Éppen 1774-től emelte a cenzust 100 forintokkal Koháry András — még az is lehet, engedély nélkül. BBKL C-K. Pars. II. 7580. 116. A jóváhagyást egy 1691-es statútum kötelezővé tette. rVÁNYOSI-SZABÓ: 1986. 109. 117. A Koháry család és Kecskemét város levéltárában is fellelhetők ilyenek.