Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

A földesúri joghatóság

műveli-e, a tanács mindenkinél jobban ismerte. Mindig is a tanács dolga volt és maradt „inquisitio formájában" a „földhasználati usus"-t megállapítani.

105 Mindez természetesen nem jelentette azt, hogy a földesúr ne tudott volna minden jelentősebb ügyletről, különösen akkor, ha valaki birtokairól megszökött.

106 Gazdálkodását tekintve a város alapvetően immúnis maradt a földesúr hatalmától, abban jórészt a városi tanács intézkedései voltak mérvadóak. A város gazdasága alapvetően a földművelés-állattenyésztés milyenségén nyugodott, így a földhasználat meghatározó jelentőség volt. Jónéhány úriszéki jegyzőkönyv adatait át nézve úgy tűnik, hogy a földekkel kapcsolatos ügyekben a tanács döntéseit nemigen változtatták meg, ha fellebbezés folytán oda is kerültek.

107 A Koháryakat érdekeik inkább kötötték a „communitashoz", illetve az annak képviseletében megjelenő városi tanácshoz, semmint a Kecskeméten lakó nemesekhez vagy a nemesi vármegyéhez. A kecskeméti nemesek — legyenek azok bár birtokosok vagy birtoktalanok — a tárgyalt korszakban mindvégig küzdöttek nemesi előjogaikért: adómentességért, s azért is, hogy kivonhassák magukat a városi tanács joghatósága alól. Ez a törekvés nem volt eredményes, hisz maga a nemesség sem volt egységes, inkább súlyos érdekellentétek gátolták meg valódi összefogásukat.

108 De ami talán ugyanilyen fontos, valódi támaszt nem találtak a nemesi vármegyében, amely végülis joghatóságát Kecskemétre kiterjeszteni nem tudta, a Koháryak viszont egyenesen a nemesi törekvések ellen dolgoztak. Már Révész Lászlónak is föltűnt, hogy a „földesúr és a város minden fontos kérdésben egyetértésben járt el... A város és a nemesség viszályába a földesúr... is bele105. BBKL C-K. Pars. III. 414. 1742. október 10. 106. A kecskeméti ferencesek beadvánnyal fordultak Koháryhoz, engedné meg, hogy Pap Mihály proscibált személy, kinek „háza, szőlői és más egyéb jószága, úgy egy öreg Annya vagyon Kecskeméten", s aki megszökve a börtönből — református létére — az atyákhoz futott, menedéket kaphasson a rendházban. BBKL C-K. Pars. II. 402. 107. BKML TV. 1517. a. 1758. november 28. „A Becsületes Tanács végzése helyben hagyatik" az árendálás joga és az erdőrész tulajdona ügyében. Ugyanez BBKL C-K. Pars. III. 2162. és uo. 2181. 108. RÉVÉSZ: 1956. 33. skk.