Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

Tisztségek — tisztségviselők — hatáskörök a város új szervezetében

mint a városi építkezéseket, mai kifejezéssel élve a városfejlesztést a szószóló, tehát az electa communitas elvi irányítása alá helyezték, mert nem csupán rangsort jelent a felsorolásban, hogy ezen tisztségek viselői a szószóló után következnek.

337 Emígyen legalábbis csíráiban megvalósult a közigazgtás és bíráskodás szétválasztása, mert míg a tanácsnokok bizonyos közigazgatási ügykörökben, elsősorban a földhasználat kérdéseiben önálló hatáskörrel bírtak, legfontosabb dolguk a bíráskodás, amibe viszont az electa communitas nem volt illetékes. Nem véletlen az sem ezért, hogy a tanácsnokok is, a főbíró is jogot végzett szakemberek voltak. Ami a magisztrátus bíráskodási jogkörét illeti, 1822-ben a legtöbb kifogás amiatt merült föl, mert lévén elsőfokú bíróság, „de e felett az Uraság Székén is mind a Politiciai, mind a Peres tárgyakban, mind pedig a criminalitast magában foglaló állapotokban is bíráskodván, az ítélet tételben nagy részt veszt" ami a visszaélések melegágya.

338 Nyilvánvaló tévedésről van itt szó, hiszen bár a tanács tagjai (általában két szenátor) részt vettek az úriszéki üléseken, ám csak mint az ügyeket referáló szakértők. Soha nem volt szó sem arról, hogy az ítéletek meghozatalában szerepet kaphattak volna, jóllehet gyakran lehet perdöntő egy ügy „tálalása". Ellenben az úriszék az érdekelt feleket meghallgatta, s a vallomásokból kialakított tényállás inkább volt mérvadó. Mégis a lakosságnak is föltűnhetett, hogy a tanácsi ítéleteket 337. A „polgári elöljárók" rangsora a következő: választott közönség főbíró szószóló második bíró számvevő tanácsnokok írnokok főjegyző főpénztárnok főügyész gyámatyák régi tartozások beszedője orvosok mérnök erdőinspektor sáfár katonai ügyek intézői csendbiztos. Tehát a választott közönség a szószóló közbenjöttével a közigazgatás egészének felelőse a közrendtől, az egészségügyig, miközben a gazdálkodás dolgaiban is hatósági jogkört kapott. BKML IV 1504. c. ГХ-115/1841. 338. PML nko rV 38. a. 3. k. 165. folio.