Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)
Bevezető
A szakirodalomban meglehetősen ellentmondásos és végletes módon megfogalmazott véleményekkel lehet találkozni a mezővárosi rangú települések (oppidumok) 17. századvégi önkormányzatáról. Szükséges pedig világosan látni, hogy a mezővárosi — ez esetben kecskeméti — önállóság, miképpen alakult a felszabadító háborúk időszakában, s milyen fokon állt, amikor a török katonai jelenléte megszűnt létezni a Duna-Tisza közén. Hornyik János, Kecskemét monográfusa így fogalmazott: „a községi önállás" sértetlenül maradt a török uralom idején, a „község belügyeit a városi tanács intézte... főbenjáró ügyekben esküdtszék alakjára idomított fogott bírákból szerkesztett törvényszék ítélt." 1 A vármegye sem avatkozott be Hornyik szerint a török-korban a város belügyeibe, a kecskemétiek csak adót fizettek hol a nógrádi, hol a füleki, máskor a szécsényi várban székelő nemesi vármegyének. 2 Tulajdonképpen e koncepciót követi Majlát Jolán, elsősorban nagykőrösi kutatásai nyomán: „a török uralom alatt a magyar rendi államés társadalomszerkezet úgy távolodott el a hódoltság népe fölül, hogy fennhatósága nem szűnt meg... azonban kényszerítő befolyása és társadalomadminisztráló szerepe lényegében megszűnt... Megvizsgálva tehát, mit pusztított el... a török uralom, megállapíthatjuk, hogy elpusztította e terület népe fölül az állami, megyei és földesúri hatalmat". 3 Szakály Ferenc tanulmánya — Makkai László e témában papírra vetett eredményeire 4 is támaszkodva — szedi ízekre Majlát koncepcióját, s leszögezi: „A XVII. század derekától fogva... a nemesi vármegyék egyre jobban erősödő expanziójának lehetünk tanúi a hódoltságban, amely csakhamar maga alá gyűrte a paraszti fórumokat... a török igazságszolgáltatási szervezet működését pedig formálissá, szinte szükségtelenné tette." Asedria maga ítélkezett „hovatovább minden büntető, ...s minden olyan polgári" pörben, amelyben több település lakói vagy nemesek is érdekeltek voltak. A helyi bíróság ítéleteit a sedrián lehetett megfellebbezni, miközben ismét életre keltek, s működni kezdtek az űriszékek is. 5 1. HORNYIK: 1862. II. kötet. 151-152. o. 2. uo. 160. 3. MAJLÁT: 1945, idézi SZAKÁLY: 1986. 327. 4. MAKKAI: 1958. 5. SZAKÁLY: 1986. 333.
