Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

Magisztrátus és úriszék

zás után a városban volt, katonákkal társalkodott, verekedett; ezért a tanács 5 napi áristomra és 12 pálczaütés elszenvedésére ítélte.

178 A nyilvános helyen garázdálkodót kemény büntetés várta, különösen, ha többször megfeledkezett magáról: Apró János juhász azért kapott 50 korbács és 40 forint büntetést, mert már máskor is előfordult, hogy a csárda berendezését összetörte, káromkodott, gyújtogatott.

179 A saját házában, családjával garázda ember sem kerülte el a büntetést: Pintér János mivel feleségét „pogányhoz sem illendő kegyetlen veréssel illette, kínzotta, taglotta és rongálta" 2 hétig legyen áristomba, kenyéren és vizén.

180 A garázdák, részegen verekedők általában 50 korbácsot kaptak, így Koncz István, ki a szőlőben részegen lövöldözött és egy embert ártatlanul „megvéresített", sőt a puskáját is elkobozták.

181 De 50 korbácsot kapott a felesége megveretése miatt bosszút álló juhász, mert a „gazdáját ütni merészelte".

182 A verekedő gazda megbüntetésének nincs nyoma a jegyzőkönyvben. A családi, kocsmai verekedések nem kerültek úriszékre, de ha már tolvajlással is tetézte valaki a garázdaságot, az uraság színe előtt kellett felelnie, így járt Forgó János juhász, ki verekedett és 20 juhot is ellopott

1 A tolvajokat vasra verve, áristomba zárták, ma úgy mondanánk vizsgálati fogságba helyezték. Borbély Boldizsárné, nemkülönben egy Dömötör nevű görög is, akik a tolvajlásban társak voltak, addig tartassanak vasban és áristomban, ameddig „az Uraságh által erántuk... dispositio" nem érkezik.

184 Éles különbséget tettek a lopás és tolvajlás között, az előbbieket a magisztrátus is, az utóbbiakat pedig csak az úriszék ítélhette el. A visszaeső tolvajt a tanács „ismét vasra és tömlőére nem ítélte", inkább kikergette a városból, ha visszajönne, ügye már az úriszékre bocsáttatik. Akik loptak, nem úszták meg súlyos testi fenyítés nélkül (30 korbács), s a városból is kikergették az olyanokat. A szoptatós anyát, ha lopott sem zárták „hideg árestumba", hanem „ki 177. rVÁNYOSI-SZABÓ: 1989. 226. 178. BKML IV 1504. a. 1755. április 11. 179. uo. szeptember 6. 180. uo. június 29. 181. uo. augusztus 3. 182. uo. 183. uo. 1808. február 26. 184. uo. 1754. december 14.