Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

A főbíró

közt kire ment több vox ki nevezte és szerencseitette, mellyre az egész Tanács is ki szóval, ki más nutussal concensust mutatván város fő Bírójának lenni esmérte."

24 E levél hosszas és szószerinti idézését az indokolja, hogy egyrészt a beszámoló rendkívül életszerűen és pontosan tárja elénk e fontos esemény valamennyi mozzanatát, másrészt unikumnak számít, mert egyetlen mezővárosból sem maradt meg vagy került még elő olyan forrás, amely hasonló részletességgel írná le a főbíróválasztás menetét.

25 Sorai önmagukért beszélnek, s rendkívül fontoS információkkal szolgálnak: Kecskeméten évente április 24-én tartottak tisztújítást választással,

26 a 3 főbíró-jelöltet a katolikus tanácsnokok választották a reformátusok közül (vagy fordítva, ennek rendje évenként változott),

27 a jelöltek nevét a szavazás megkezdésének pillanatáig titkosan kezelték, a szavazás tisztaságára az „ó Bíró" vigyázott, az egyik nótáriussal együtt, aki névjegyzéket volt köteles vezetni a szavazókról. Azt, hogy ki kire szavazott csak 2 ember tudhatta meg. Nagyon érdekes, hogy a szavazás eredménye önmagában kevés volt, az új főbírót az egész Tanácsnak, s nem valamennyi választónak (!) „concensust mutatván" még el is kellett ismernie.

28 Miután a beszámoló „régi szokásról" beszél, biztosra vehetjük, hogy évtizedes hagyományokról szól, annál is inkább, mert Kecskemét város levéltárában megőrizték (1707-től 1818-ig) az említett diariumo24. BBKL C-K. Pars III. 435. A kecskeméti főbíró s tanács levele KOHÁRY Andráshoz. 1757. 25. Hódmezővásárhelyről ismert egy 1727-es földesúri instrukció amely előírja a „Szent György napi Bíró Tétel" rendjét. Hódmezővásárhely története, 439. 26. Ez nem egyedi, Kőrösön, Cegléden, Hódmezővásárhelyen is így történt, uo. és NOVAK: 1982. 128., uó: 1987. 60. 27. „...az 1697-es tűzvész idejétől mindkét felekezet a saját templomát, iskoláját használja és a tanácsban egymást felváltva választanak tanácsot." A Kecskeméti ferencesek História Domus-a. Ford: SZABÓ Attila. Kézirat. Cegléden a vallásalapítványi uradalom tisztjei tettek javallatot a főbíró személyére, egyik évben a reformátusok, a másikban a katolikusok közül. NOVAK: 1982. 128. 28. Hódmezővásárhelyen e megerősítés — ha csak jelképesen is, a földesúr joga volt, aki (1725-ben pl.) nádpálcát ajándékozott a főbírónak, jelezve: a hatalom a földesúré, a bíró csak végrehajtja ura akaratát. Hódmezővásárhely története, 439.