Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)
Tasnádi Székelyek családi iratai
De még mást is: szegény magyar nyelvünk érthetetlenné, kétértelműén magyartalanná torzítását, prókátori álnoksággal csűréscsavarásra alkalmassá manipulálását. Az igen tanulságos periratot szó szerint adjuk, mivel külön közli a végén latin nyelven az egész egyezséget. Én pedig sejtésemet, hogy bizony az akkori jogászi zsargonnak megfelelően fejben először latin nyelven született a szöveg, és azt tették át magyarra, mely hazafias műveletben előkelő szerepe lehetett a Suhajdáról Suhajdyra öntudatosodott prókátornak. „Alulírottak Szalay János Ur és Hitvesse, Tasnády Klára Aszszony által meg kereste ttvén az eránt, hogy az ujj abb Törvények értelméhez képest azon Portio Jószágokban [ti. tulajdonukbal vissza helyheztetnének, mellyeket folyó esztendei Sz. [ti. Szent] Jakab havának 1-ső napján Bócsai és Köncsögi Pusztákban Nemes Tasnády Mihály, az fent nevezett Aszszonyság Testvérje bizonyos Földmérő által ki mérettettvén, maga hatalmával el foglalt légyen. Mellynek következésében az ide zárt Insinuatorialis Levél Mássá által Határ napul rendelvén az Ügyes Felekk [ti. az ügyfeleknek] folyó esztendei Kis Asszony havának 7-dik Napját Bocsára, melly nap magunk is megjelentünk Szalay János Ur Bocsai Házánál, a hol élőnkben jővén a Felek: nevezetessen Szalay János és Prókátora, Suhajdylmre Urak, ugy szinte Nemes Tasnády Mihály és Hitvese, Aranyossi Borbála Asszony, akiknek is ki jövetelünk czélyát elő adván, minek utánna mind szóval, mind . . .be adott Irásábul Nemes Tasnády Mihálynak meg értettük volna, hogy Tasnády Éva Szele Sámuelné, Tasnády Sára Tóth Jánosné és Tasnády Mária Gyöngyösi Mihályné Portiojokat rész szerént meg vévén, részszerént ki árendálván, mellyeket eddig Szalay János Ur árendában bírt légyen. Azomban 1807-dik Esztendei Szent György Napkor eltelvén az árendás Esztendők, ki mérette és elfoglalta [ti. Tasnády Mihály]. Mellyre Szalay János Ur részérül többféle ellenvetések tétetvén, nevezetessen, hogy Gyöngyösi Mihályné Portiojának zálogos esztendei még el nem múltak, a többiek [ti. a Tasnády lányok] ismét némely tartozásaiknak eleget nem tettek. Ezekre ismét Nemes Tasnády Mihály felelvén az egész nap vetélkedésekben el töltt azzal a Következéssel, hogy más napra, előttünk barátságossan meg edgyezvén a Felek abban állapodtak meg, hogy Szalay János Ur ki
