Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

Földvári Antal Naplója

pedig a gyermekek padjai voltak, mely egyszersmind istentisztelet helyiségéül is szolgált. Később egy deszkából készült bódéba jártunk reggelenként isteni tiszteletre, úrvacsora-vételre pedig az egy mérföldnyire eső Csurgóra. . . kelletett átmenni. Hogy milyen lábon állott ezen iskola nélkül való helységben a világosság, s mily sötétségbe süllyedt alá a nép, mutatja az, hogy a boszorkányok lételét tökéletesen hitték, a babonázás, rostavetés, ráolvasás napirenden volt. Egy, még a régi pogányoktól fennmaradt szertartást is gyakoroltak, nevezetesen az ifjak Sz. György éjszakáján összegyűltek egy bizonyos helyre, honnan éjjelben kimentek a legközelebb eső és legmagasabb homokbucka tetejére boszorkányűzésre, s ott nagy tüzet rakván azt elébb keresztül-kasul ugrálták, később a száraz nyírfa haját meggyújtogatva bizonyos bűbájos szók kiabálása közt az ég felé hajigálták. Amidőn aztán az abból kifolyó szurok egyiknek fülire, másiknak orrára, arcára vagy kézire frecscsenvén többnyire mindnyájan plezúrosan távoztak haza. A történteket soká emlegették. 1814. november 1-ső napjára a szomszéd csurgói gimnáziumba vittek által, hol ekkor a két unokatestvér, Szigethi Péter és István, jeles tanárok nagy hírrel s még nagyobb haszonnal működtek, mert ámbár csak hat osztályú gimnázium volt is a csurgói, mégis a matézist, logikát, görög, német nyelvet tanították úgy, hogy az 1814 előtti években a Debrecenbe menteket a kétéves tógátus deákifjak

3 közé sorolták be. Akonjugistákat Kiss András, a deklinistákat Dőmény József, az elemieket Bekő Gábor tanították, akik mindhárman gimnáziális nagyobb tanulók

4 voltak. Ezek voltak a legutolsók azok között, kik a 3. A Kollégium számos vidéki parukulájában togátus deákok irányították a magasabb képzést a XVIII. század végéig rektori, majd utána professzori minőségben. A partikulákból kikerült oskolásokat fölvételi vizsga alapján sorolták be a debreceni togátusok közé. 4. Az oskolákban az Idősebb deákok tanították az alsóbb osztályokat a latin nyelv elemi ismereteire praeceptor néven. A régebbi oskolát nagyjából a múlt szazad második évtizedétől emlegetik gimnáziumnak, melynek hat osztálya volt a szabadságharc végéig.