Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)
A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban
Tálasi kutatásaiból az is kiviláglik, milyen sok baranyainak jelzett családról kiderül, hogy somogyiak, Verőce megyeiek stb., mivel a Dél-Dunántúl egyetlen egyházi szervezete akkor a Superintendentia Barovia, tehát a baranyai református püspökség, mely beolvad azután a Dunamelléki Ref. Egyházkerületbe. Érthető hát, hogy mért vallották magukat baranyainak az egykori püspökség kálvinistái. 26 A lakosság hovatartozásának vizsgálatakor számításba kell vennünk a közvetlen környékről letelepedő íolső-kiskun ságiakat: Kun szentmiklóson 15 polgárt Ráckevéról, Kecskemétről, Soltról, Szalkszentmártonból, Tassról, Szenttamásról, Dunapatajról, Dunavecséről. Ugyanígy Fülöpszállás 5 vándorfecskéjét Kecskemétről és Dunapatajról. Ha ugyanis meg tudtuk rajzolni az előbbiekben elvándorlásuk tényét és irányát, mért kételkednénk a kiskun táj visszahúzó erejében? Szinte bizonyosra vehetjük, hogy némelyek hamis bejelentést tettek származási helyükről összeíráskor. így például a magát baranyainak valló Fitos Ferenc fülöpszállási polgár alighanem Nagykőrösről jött, ui. valamivel később körösiekként emlegeti egy szentmiklósi napló a Fitosokat. Tudnunk kell a kérdés megítélésekor, hogy valóságos hajtóvadászatot tartott nemességünk szökött jobbágyai után, s így afféle inkognitót takar a „peregrinus^vándor, hontalan", „sclavus=szláv" jelölés. Van itt aztán még egy sajátos nyelvi jelenség a fölső-kiskunsági visszavándorlók megkülönböztetésére a Halasra bevándorolt baranyai származékoknál. Korda Imre A kiskunhalasi nyelvjárás c. tanulmányában bizonyítja, hogy milyen eltérést mutat a halasi „kálomista" — tehát a Baranyából bevándorlók — nyelvjárása a Szeged-Kecskemét-Nagykőrös vidéke idiómájától. További győzködés céljából idézzük Korda egyik régi halasi beszédformát igazoló remeklését: „Bérös asszon az ablakon nevettye, Hogy a lányát béröslegény szerettye. 26. Tálasi: i. m. 40-1. 1.
