Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban

Pénz, pénznemek, gazdálkodás Most pedig szóljunk valamit a török idők fizető eszközeiről. Az 1670-es években 1 magyar arany egyenlő volt 2 tallérral, 1 tallér 2 forintot (200 dinárt) ért. 50 török akcse felelt meg 1 magyar forintnak, és a magyar rájákon, a török hódoltság alattvalóin 50 akcsét vasalt be a hódító minden egy magyar forintot érő ingósága után. Törökből vett kölcsönszavaink a csöbör, pinte (pint= 1,5 okkával, mintegy 2 literrel). Legnevezetesebb a kile (kila, kilo), mely megfelelt a XVI. sz. derekán a magyar fertálnak, ill. 24 török okkának (mintegy 30,76 kilogrammnak). A kile súlyértéke meglehetősen változatos. (Akár nálunk a vékáé.) Mi a Káldy-Nagy-féle értéket használjuk, mely szerint a 20 okkás kile felelt meg 35,27 liternek. (Búzából ez 25,65 kg, árpából 22,5. Káldy-Nagy egyszerűen vékának nevezi, és közel járhat az igazsághoz, u.i. az angol véka /busheV 36,34 liter.)

14 Mivel az összeíró summázva közli a mezőgazdasági terményeket, ill. azok tizedeit, az állatállományt, mi sem tehetünk mást, mint kiemelünk az előbbi „gazd. adatok" kimutatásából néhány fontosabb adatot: Alsó-Fülöpszállás: 220 kile gabonatermés családonként 1562 táján, továbbá 45 sertés, a báránytized 25 darab, a méhkasok száma: 10. Szabadszállás Egy családra 135 kile gabona jut 1562-ben, 4 juhosgazdának 1100 juha van. Tartanak 195 sertést, a méhkasok száma 75. Szentmiklós: Ugyanabban az esztendőben 164 kile gabona jut egy családra, a sertések száma: 155, a báránytized: 100 darab. Úgy látszik: elpusztult az 1546-ban talált 15 méhcsalád, de 1580-ban már ismét 125 méhkas van. 14. U. a. 722. 1.