Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban

összeírottaké. Szentmiklóson az első számbavételhez, tehát 1546hoz képest megfogyatkoztak 11%-kal, a nyilvántartásban szereplőké pedig 24%-kal a negyvennégy esztendő kimutatásaiban. Kiskunlacházán (Lackházán) meghalt, megszökött az 1546-ban nyilvántartottak fele, és végeredményben 37%-kal csökkent itt is a nyilvántartásba fölvettek száma 1590-re. Utána következett aztán a Fölső-Kiskunság teljes romlása a 15 éves háború — régi nevén a „várháborúk" — során 1606-ig. Éppen a bécsi béke dátuma (1606) zárja ki a szentmiklósi pecsét 1602-re való datálását 1682 helyett. Kezdjük azon, hogy alig-alig mutat életjelet a Fölső-Kiskunság 1608 előtt a 15 éves háború idején. Először Gyárfás István olvasta rosszul Baky nehezen olvasható írását: „. . .azért, hogy Sz. Miklósnak 1602-ben készített pecsétjén szántóvas és csoroszlya van, Sz. Miklós igen régi hely."

9 Mint már mondottuk: 1682 olvasható az említett pecsétnyomón, mely a parasztvármegye mintájára készülhetett. Valószínűen Gyárfás téves közleményét (Adatok a magyar pecséttanhoz. Századok. 1868.) idézi aztán Fenyvesi is. De tartozunk az igazságnak azzal, hogy ugyancsak Gyárfás ismerteti Szentmiklós jóval korábbi — föltehetően az 1620-as évekre datálható — pecsétjének leírását, mely csillagokat ábrázol alattuk félholddal (Századok. 1874.) 9. Molnár Ferenc Jászkapitány rosszhiszeműen azt jelentette a nádori hivatalnak, hogy Szentmiklós nem régibb 1682-es évszámot viselő pecsétjénél. Talán a téves évszám helyesbítése céljából Gyárfás I. azonban közöl az említettnél régebbi pecsétábrázolatot, pl. egyet 1663-ból. (Századok, 1874/VIII. 722. 1.) A kérdés részletes tárgyalása megtalálható a szerző .De jol esett annak dolga, ki Sz:Miklosban lakhatik" XVIII. századi helyi kéziratok. Kunszentmiklós, 1980. c. könyvében (7-9. 1.)