Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)
Tasnádi Székelyek családi iratai
gel juttatott csip-csup darabját a réten bérbe vette a juhász egy-két ürüért. Legjobban a tulajdonos járt, mivel szinte ajándékként jutott névnapi, ünnepi vágóállathoz a másképp nem hasznosítható darab földjéért, hisz a juhász lelegeltette volna mindenképpen. Ha ellenben a tulajdonos gondos gazdaként vigyázott rétjére, a juhász kénytelen volt szerződést kötni minden esztendőben, mivel többe került neki a tilosban való legeltetés. Nos, az említett bérlet abban különbözött a zálogolástól, hogy hosszabb határidőre szólt általában az utóbbi, és pénzben számoltak el. Baky János 1791. évi krónikájában olvashatjuk, hogy: „. . .Kun Szt. Miklósnak jól kellett állani, mivel a múltt 1600 Századnak elein Pusztát is zálogositott. . . Kup Gáspárnak Tettes [ti. Tekintetes] Pest Vgye Esküttyétül Bábonyon Bán Szállása ér Partyát Kutyával [ti. partját kútjával] edgyütt nyoltz Tallérokban Bolyo Jónás 1608ban meg zálogositya. . Magyarázatként annyit, hogy a mostani szentmiklósi puszta — ahol előkerült a nevezetes avar fejedelmi kincslelet — 1608-ban még nemesi birtok, melytől távol él gazdája. Más kiskun településen szintén élnek a zálogolás lehetőségével. Bél Mátyás írja 1729-ben Kiskundorozsmáról: „. . .minthogy helyben nincs elegendő saját foldjuk, Üllés meg Atokháza kun pusztákat zálogba (in mutuum) veszik. 13 Tudjuk, a török megszállás elől a nemesség általában elmenekült földjéről, s jobb híján benősült új hazájában, beállt vármegyei szolgálatba vagy végvári tisztnek. Valamiből élni kellett, meg hát valahol: a Pest megyeiek Nógrádban Füleken. A török hatóság pedig eltűrte viszontszolgálat fejében Budán, hogy lelovagoljanak a végvári vitézek az Alföldre harácsolás céljából, birtokos nemeseink így behajthatták segítségükkel a zálogos summákat. De lássuk most, hogyan indokolja a család fönt említett bérbeadásait. Kezdjük egy viszonylag korai zálogos ügylettel, Tasnádi Székely Mihályéval, akire rászállt anyai örökrésze Pankotay Jósa Sáráról a Heves megyei Tiszafüreden. Mivel azonban a tulajdonos apá13. Illyés B. — Szôts R.: i. m. 33. 1.
