Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)
Tasnádi Székelyek családi iratai
kukat, a puszta 1/8-át: „Ágasegyháza és Ketskeméti Territórium felöl való részén. . . Nemes személyek előtt effektive kiszántott 11 barázdával. . megjelöltetett. „Melly nyóltzad részünknek egyik árka kezdődik a kőhalom határán innen Orgovány felöl mint egy három száz kerék fordulással, melly kerék fordulás volt a lógós kotsinak elsőbb kotsikerekével. A másik sarka pedig mégyen a Ketskemétről Ágasegyházára vezető útig, melly út Köntsegnek Ketskemét felől való részén értetődik, de a melly. . . föld ekével eltalálunk egészszen elbarázdáltatott. . ," 12 További tájékoztatás céljából — nem mintha így jóval többet tudhatnánk — hadd közlöm a kunszentmiklósiaknak ennél sokkal korszerűbb területfogalmait: 20 redemptios forint értékű birtok „szélességben egy Deszka léttzel mért föld, melynek hossza 8 Röf 2 1/2 fertályt tett, hosszába pedig 6. . . kötél, mely. . .a földmérő Létzet 9 és 3 1/2 Fertály mennyiségbe foglalta magába." (Egy léc föld = 10 öl széles és 300 öl hosszú; tehát majd két öreg hold volt.) A vagyonszerzés módja nem különösen érdekes, bár tartozéka elemzésünknek. Az előbb már részletesen fölsorolt, jobb elnevezés híján ún. ősi vagyonnak nevezhető tasnádi Tasnádi örökséget megnyugtatóan gyarapította az anyai, tehát a Pankotay Jósa-féle hagyaték Tiszafüreden, Kocs határában 1752-ben. János és Sámuel nevű öccseivel úgy egyezik meg Mihály, hogy pénzül kifizetik nekik birtokhányaduk részarányos bérösszegét (1764. okt.2.). Ez utóbbi eljárása mutatja, mennyivel vállalkozóbb, tehetősebb — talán tehetségesebb — ez az említett „Nemes Komáros Vármegyében Aranyos [ti. Callóköz-] nevű Helységben lévő Praedikátor, Tisztelendő" bátyjuk: Mihály, s mennyivel elesettebbek öccsei, akik „bizonyos és elkerülhetetlen szükségtől kényszeríttetvén el adták örökösen Erdő Bényén a Mulató hegy alatt édes anyjukról, Néhai Nemes Pankotay Jósa Judithról . . .örökösen őket illető Malombeli Jussukat. . ." 11. Értsd árokhúzó ekével — amilyen mindmáig látható a Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében — L. a 2. sz. táblán a külső ekét. 12. Az említett kocsikerék-mértéket gyalog változatában L. a 3. sz. táblán a Honsimeret 1987/1. verzójáról.
