Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)
Tasnádi Székelyek családi iratai
15. A Csákány Kútnál lévő Kaszálló megyén a Szöllő gyepüig egy felöl, más felöl a Nádasrúl feljövő útig. Nap Nyugotrúl Kováts Imre földe, Nap Keletrül a mint a két út öszve szakad. 16. A Nádasdon lévő Kaszálló is egy felöl a Szöllö gyepüig, más felöl a Patakig. 17. A Csikós tón 9 vagyon egy Széna rétünk, melly is fel nyúl a Patak mellett a Barta hegy oldalig, mellynek felső szomszédja Juhos István, alsó szomszédja Jó Jakab, a Város felől a Szöllö gyepű. . . Erdő Horváthi 25 Maj 1744." Tasnádi Sz. János testvérei meghatalmazásábül 11 nemes személy mint hitelesítő. A zálogos ügyletet bő két évszázaddal a telekkönyvezés előtt helyszíni adottságuk alapján szín magyar környezetben Erdő Horváthiban foglalták írásba, ahova — ha még emlékszünk rá élőbbről -, olyan szeretettel invitálta János úr Tasnádi Mihály nevű tiszteletes bátyja urát újborra. 1743. május 13-án keltezett megegyezésük szerint ugyanis nagyon bölcsen nem osztják meg a Pankotay Jósa családból való édesanyjuktól örökölt horváthi Mák hegyet és a bényei Malombeli szőleiket. Annál kevésbé,minthogy Bényén van a szőlőben ház, alatta pince, külön borház, négy kád, méhes, kert szőlőstől, oltványostul, gyümölcsöstől. (Emlékezzünk rá: a sógor Tóth László lelkipásztor szintén méhest építtet majd később Bócsán.) Különben bizonyosra vehetjük, hogy bérbeadás céljára darabonként vásárolták Tasnádiék a leltárukban olyan szétszórtan fekvő Jószágotskáikat". Más prédikátorok maguk gazdálkodtak. Tóth István áriáiban és dalaiban egyenesen erről híres a gyülekezet: "Fülöpszállás híres város, A pap benne a kortsmáros. 9. A .Csikós tó" megjelölés föltehetően ún. fokhalászatra utal, ahogy ezt megállapította Mészöly Gedeon Siófok nevével kapcsolatban. Különben a fokhalászat virágzó mesterség a Kiskunságban is (Illyés B.: Kedves kis Hazánk. . . 222. 1.)
