Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

Földvári Antal Naplója

1867. február 19. este kivilágítva volt az egész városunk a magyar felelős új miniszterek kinevezése örömére. 1868. augusztus 20-kán mutogatták utoljára magokat a gólyák.

39 Még soha életemben nem láttam ilyen megindulásukat a távolba. Itt gyűltek össze a más helybeli gólyák is a város felett, különösen a templom körül a légben, és egy vezérek kivált a többiek közül,utána a többi kelet-délnek tartva Szabadszállása felé. Csodálkozva néztük. . . az isteni bölcsesség nagyságát. 1876. január 28-kán éjszakai 3/4 11 órakor halt meg a nagy hazafi, Deák Ferenc. Február 26-kán délután 4 órakor ért a Duna vize a Nagyhídhoz.

40 25-kén reggelre virradóra 2—3 óra közt két dobos elindult: egyik felfelé, a másik alá az utcán, és kiáltották, hogy a Duna a Fehér ló nevű fogadónál (a Pest megyei Szalkszentmártonnál — I. B.l alól és felől is áthágta a töltést; mindenki ébren legyen és vigyázzon. A Duna vize a felső kishídnál találkozott a felülről jövő Turján

41 vizével, és hirtelen nevekedvén a kerteket egyszerre elborította. 28-kán kezdett kissé apadni, de ismét visszaugrott. 29-kén reggelre virradóra két egész lépést apadt a kis kertben, még délután is mindég apadt, estefelé már a híd alatt is csak lassan folydogált. Március 1-ső napján a vízfolyás tisztára elmúlt. Hozott a víz tele hordókat, teméntelen fenyőszálat, deszkát és egyetmást, aprólékosságokat, amelyeket aztán a város udvarára hazaszállítottak. 39. Századunk húszas éveiben készültek el a kiskunsági ármentesító csatornák olyan sikerrel, hogy kipusztult a vidék páratlan vadvilága. Országszerte hírhedt lett a kiskunsági .átokcsatorna". 40. Kunszentmiklós közepén épült a sokat emlegetett hortobágyi kőhíd szerényebb változata. 1944-ben a nyilasok robbantották föl a helybeliek e büszkeségét. 41. Kunszentmiklóst szinte állandóan fenyegette a Duna árja a tőle északnyugatra készült Agyagosi töltés felől, valamint az északról lezúduló Turján vadvizei. Sok kárt okoztak ugyan a rendszeres áradások, de legalább annyi hasznot is , mivel a lakosság bővelkedett halban, vadban, legelőkben meg fűtenivaló gazban.