Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - I. Kecskemét hitélete a ferencesek letelepedéséig

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTÓRIA DOMUSBÓL I. Kecskemét hitélete a ferencesek letelepedéséig A fold fekvését és termékenységét nézve megállapítható, hogy Kecskemét helye nemes, tágas síkság veszi körbe, dombok és járhatatlan utak nincsenek, hanem barátságos mezők: Ahol a föld kövér, nemcsak a vetést hozza, hanem a szép termést is, a legelők a jószágok számára a lehető legjobbak, ezért az állatok csodálatosan termékenyek, különösen a szarvasmarhák és a lovak. Nem kevesen vannak olyanok, akik ezt a földet az állattartók paradicsomának hiszik. Láthatóak a város körül kiterjedt szőlőskertek, bennük gyümölcsfák, a hely a sétálásra és a lélek felüdülésére a legalkalmasabb. Meg kell említeni azt is, hogy a városi szökevények

3 közül néhányan megszállják a négy erdőt, nem csak túzrevalóért, vagy lélek felüdüléséért, hanem hogy ott épületeket csináljanak. A várost díszíti legelőször is a régi Szent Miklós templom, oldalában található a ferences atyák rendháza, ahol már 115 éve, 1644-től egészen 1759-ig a szalvatóriánusok tartományának szerzetesi családja folyamatosan igazgatja a plébániát az összes pásztori jogokkal együtt. Ezután a főtisztelendő kegyesrendi tanító atyák kollégiuma következik, akiket 1701-ben méltóságos Kohári István úr telepített ide. Ök a tanulóifjúságot oktatják a gimnáziumi tudományokra. 3. T. i. azok a személyek, akik kibújtak az adófizetés alól.