Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

Március 10-én a vásárra kevesen jöttek a hideg miatt, csak néhány tolvaj és több koldus volt jelen. Hozzánk egy vendég érkezett. Március 24-én a hó olvadt. Száraz, tavaszi idő lett. Április 6-án és 7-én a hó teljesen elolvadt ezen a vidéken és így kezdődhetett a tavasziak alá a szántás és a vetés. Május 1-én este kilenc óra körül igen heves zápor kezdődött, ami a Széktói Szőlőhegy alsó része felől érkezett. Minthogy az egész áprilisban kevés volt az eső, ezért nagyon hasznosnak bizonyult. Október 4-én kezdődött a szüret. A bortermés a közepesnél gyengébb lett, ezért keveset gyűjtöttünk és sok edény maradt üresen. 1801 Január 30-án nagy szél levitte a plébániatemplom tetejét. A mi templomunk tetejéről is lehordott néhány cserepet. Február 3-án gyalogos felkelők érkeztek Csongrád és Csanád vármegyékből Kecskemétre. A tiszteket jó ebéddel látták vendégül. 5-én lovas felkelők érkeztek. A tiszteket jó vacsorával és szállással látták el. 1803 Február 22-én és 23-án nagyon hideg volt és olyan bőségesen esett a hó, hogy az emberek a saját tanyájukra sem tudtak kimenni a városból. Február 25-én délután 3/4 6 óra körül tűz keletkezett a városban ismeretlen okokból, amelyben egy ház elégett. Március 7-én kezdődött a vásár. Felettébb esős és sáros idő volt, alig lehetett embert látni. Április 10-én éjjel fél 11 körül a szőlőben egy kunyhót, a várossal határos részen, néhány tanuló felgyújtott. Kevéssel később a harangozással összehívott emberek eloltották. November 1-én történt a tisztújítás a tanácsban, ahol nemzetes Fekete Sándor urat követte az újólag főbírónak megválasztott református nemzetes Kiss Mihály. A másodbíró a katolikus Ferenczi Mihály lett. A mezőváros ebédjéről nemzetes Fekete Sándor úr gondoskodott.