Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

December 4-én délután 4 éra után nem messze a Dunától, illetve nyugaton látható volt a felhők gyülekezése és égzengés hallatszott ismételten. 1799 Január. December 15-től az éjjel-nappal igen hideg idő tartott egészen ezen hónap 25-ig. Február 2-án kilenc órakor a mise alatt a Chavanach vasas ezredből való katonáknak németül tartottunk a templomunkban szertartást. Minden vasárnap és ünnepnapon ugyanez a szertartás folyt a későbbiekben is. Február 8-án az idő váratlanul télire fordult. Ettől kezdve a Tisza partjához vezető út használhatatlan lett. Kemény fával tüzeltünk a szobákban. Március 5-én, 6-án, és 7-én Pesten a rendkívüli áradás mellett a jég szokatlan tömege sok házat elpusztított. 13-án a határőr katonák erre jöttek, akik egy kálvinista szökevényt vittek. Átadták a szerencsétlent őrzésre. Március 22-én a Vágó kapunál tették ki a keresztet, 25-én pedig az új keresztet a Széktói szőlőkben lévő Izsáki út mellé tették, ahol a főtisztelendő prépost úr végzett ünnepi szertartást. Március 28-án este nagy tömeg jelenlétében levették a templomról a gömböt, a kereszttel és a Szent Miklós aranyozott ércalakjával. Ezeket a súlyos tárgyakat belül három öles vörösfenyő oszlopok tartották, amelyeket megerősítettek 11 hosszú vasrúddal, ezeket pedig 17 körvassal. Az utóbbiak közül egy nagyobb darabon az 1741. év bevésése olvashatók, mint a készítésének ideje. Megtalálták a tölgygerendát is, amelyen szépen igazolható az 1644. évi készítési idő. Március 27-én villámlásokat lehetett látni a déli és a nyugati égen, majd hasznos zápor következett. Az összes rozmaring és viola gyökeret ki lehetett a kertbe ültetni, de kár volt, mert a kertész uraknak nem lett szerencséjük. Április 3-án, 4-én, 5 -én, 6-án a hóval érkezett igen hideg szél a kitett rozmaring gyökereket elpusztította, egyedül csak a szalva maradt meg.