Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

két öl hosszban lehordta a cserepeket. Azért, hogy az örökös szél ne okozzon nagyobb kárt, a következő napon a házfőnök atya gondoskodott arról, hogy a már korábban megszentségtelenített Szent Mihály kápolna tetejét szedjék le és a leszedett cserepeket a templom tetejére rakták. Mielőtt a Szent Mihály kápolnát lebontották volna, a luteránusok ravaszul felsőbb helyre jelentették erre az igényüket és hivatalosan Pongrácz tanácsosnak akartak már elkészített kérelmet benyújtani a fenséges Helytartótanácshoz, a Szent Mihály kápolna megszerzéséért, de lassúak voltak. Október 10-én megkezdődött a szüret az öreg szőlőhegyen. A termés közepes lett. Nemzetes Ferenczi Gergely urat választották főbíróvá. Másodbírónak Kiss Pál urat választották. Ugyanekkor Hanus János úr és Demeter János úr a külső tanács tagjai lettek. 1797 Január 2-án délután a Vásári kapunál egy ház leégett. Február. Ebben a folyó hónapban sok katona vonult Bánátból és a bentebbi vármegyékből a franciák ellen. Április 5-én este fél kilenc körül égzengések és villámlások voltak, majd zápor következett. 6-án ebéd alatt pedig még nagyobb (zápor) volt. Áthaladt ezen a rendházon június 27-én egy napi tartózkodás után mintegy 80 francia fogoly, akik részben Pestre indultak és valószínűleg visszatértek övéikhez. Csaknem mindnyájan kimerültek, soványak, rongyosak, durvák és ami a legfájdalmasabb, teljesen vallástalanok voltak. Néhány nappal később Erdélyből mintegy 300 székely katona haladt át. Július. Ezekben a napokban semmi remény nem volt a szentlőrinci kaszálásban, mivel ebben az évben kevesebb lett a termés szénából: a múlt évihez képest 19 szekérrel. Nehogy idegenek vigyék el a termést, az őrzést a városon kívüli csőszökre bízták, minthogy a szénát a rendház udvarába nem hozhatták be a javítási munkák miatt.