Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

senki nem maradt életben. Ezek a ruhátlan és többnyire öreg szerencsétlenek mintegy hatszázan voltak. December 28. Bőségesen esett hó és a nagy szél viharossá tette a levegőt. Több napon át — még a jó ruhákban is — túrhetelen volt a téli hideg. 1789 Január. Amikor nagyon hideg idő volt, a különböző betegségek nemei szedték áldozataikat. Dühöngött a petécsláz

63 (tüzes betegség), forró és redves láz az egész városban, majd a valódi mérgét a katonai kórház lakóin töltötte ki. Február 3-án egy bizonyos kecskeméti lakos, Kovács Péter feleségének nőnemú szörnyszülötte jött a világra, akinek két feje, négy keze, három lába volt, de meghalt. Később ezt a szörnyszülöttet Tarczaly Sámuel sebész felesége a pesti egyetemre vitte, amely a fáradozók költségét kifizette. Ezt a szörnyszülöttet én is láttam és megszemléltem az említett sebész úr szobájában. Március 31-én este 10 órakor Turcsi Katalin szegény özvegyasszonynak a Csongrádi kapunál lévő háza leégett. Április 5-én az új református nagyharang, amelyet 1785 novemberében szállították ide, megrepedt és a hangja rekedt lett. Április 6-án az új török elleni háborúban Bács vármegyébe vonult a hadseregtörzs és a vasas „Carameli" ezred. Április 25-én meghalt Suster János sebész, ennek a rendháznak testvére. Május 1-én Kecskemétre ékezett éjjel 11 órakor és a városházán szállt meg gróf Hadik fővezér. Másnap 9 órakor térdenállva olvasó ájtatosságon vett részt az összegyűlt nép (még a nem katolikusok is) jelenlétében, a plébániatemplomban, majd szentbeszédet hallgatott. Ezután a varosházán elfogyasztott ebéd után, 2 órakor Halasra, onnan tovább a főhadtesthez ment. 63. Petachia