Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

koktól hallottam — a szentkirályi pusztában lévő elhagyott templomból hozták ide katolikus pásztorok. Ezeken kívül a szentélyben még volt egy negyedik (délre néző) ablak is, amit megszüntettek, minthogy egy folyosót építettek a rendházból a templomba. Ez egy könyökkel haladt a fal belső szélétől keletre. Ebben a szentélyben három ablak délre nézett, északra pedig az egy ablakon kívül más nem volt bizonyosan. Ezekhez járult még a nagyobbik oltár felett lévő kis ablak. A kőfalakból nagy kövek álltak ki, ahol régi szokás szerint boltívet készítettek, hogy könnyen lehessen alakítani. Ennek a boltívnek a formáját könnyen meg lehet állapítani a falak leírt magasságából. A falban a következők voltak építve: a rendházzal összekötő folyosó, két nyitott kályha, amelyekből egyik szervesen a rendházhoz, a másik pedig a kórushoz tartozott, de mindkettőt egybeépítették. A fal ellenkező oldalán a külső falban megtalálták a nyomát annak a gerendának, amely a kórusunkat tartotta és ami teljesen elpusztult. Tehát világossá vált, hogy ezt a tartó gerendát a rendházból a templomba vezető folyosó előtt meg kell csinálni. Ennek a fának a korhadása nem látszott, mert befedte a Szent István oltár. Ezt a szentélyt nem boltívvel fedték be, hanem csak festett fából készült mennyezettel, amelynek a festési évét a megmaradt virágok és ablakok közt ki lehetett olvasni: 1682. Ennek a helyére került a jelenlegi erősebb boltív. A szentély homlokzatán a kőív mindkét falra támaszkodott. Az omladozó falak az oldalfalból ráfutottak a szentély végére. Az ív felett falat építettek a szentély magassága és a templom hajójának gerendái fölé. A szentély homlokzati ívét fent, a látható kereszten belül vassal fogták körbe, alól pedig a gerendák csatlakoztak két oszlophoz. Az ív gerendájának magasságát a kóruséval hozták egy szintre. A keresztnél állt szűz Mária és Szent János evangélista szobra. Ezekről a keresztekről gondoskodott Patay András úr az 1695. évben, akinek a temetkezési helye a fentebb említett részen volt. 1778 Október 6-án kivégeztek négy foglyot, két katolikust, két kálvinistát, akiket elkísért a buzgó főtisztelendő úr és a káplánok egészen