Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

Este a vásártéren, a városházon túl, készítettek őeminenciája részére szép kivilágítást. Oszlopokból és gerendákból különböző formákat raktak ki és számtalan meggyújtott lámpával világították ki, amelyek közül; ha a szél ki is oltott néhányat, nem okozott kis akadályt sem. Végül különböző tűzijátékokat készítettek. Ezután két gyöngyösi fiú ízlésesen elénekelt egy nagyon kedves hangú verset, amelyet a főtisztelendő plébános úr írt a fŐméltóságú főtisztelendő bíboros tiszteletére, őeminenciája fogadására sátrat állítottak fel a gyepen, amelyből a legjobban lehetett szemlélni a kivilágított helyet, ahová mindkét nembelieknek oly nagy sokasága érkezett, hogy úgy látszott, mintha a város üresen maradt volna. 15-én a reggeli órákban őkegyelmessége ismét bérmált. Az itt tartózkodása idején a szegényeknek alamizsnát osztott. Ebédre meghívták mindazokat, akik tegnap is ott voltak, amely végeztével őkegyelmessége lefeküdt és mintegy fél óra pihenés után körülbelül 4 órakor, ismét körülvéve kecskeméti fegyveresekkel (akik Hertzeg Ferenc úr parancsnoksága alatt álltak) gyorskocsival Félegyházára indult. Ott Őkegyelmességét a határban várták zászlóval kun lovasok és gyorskocsival a városba vitték. A várossal szomszédos mezőn nagy sokaság gyúlt össze őkegyelmessége érkezésére. Ebben az istenáldotta évben Kecskeméten ismét bő szüret volt, de a bor nem lett annyira tökéletes, mint az előző évben. Ebben az évben körülbelül november közepén nagyon zord, havas tél köszöntött be, kitartva egészen február közepéig, emellett nagy volt a hiány élelemben és szénában, amelyből így egy nagyobb öl ára 100 rajnai forintba került, ugyanis a juhok nagy tömegét már három hónapja — a hó miatt — szénával kellett tartani. 1775 Február 15-én kezdődött a Duna áradása (ugyanisa hó és a jég hirtelen olvadásnak indult) annyira, hogy mindkét partot elöntötte a víz és mindenhol a környéken hatalmas károkat okozott. A jégtől a Duna medrében összegyűlt a víz a városokat, mezővárosokat és a falvakat elöntötte. Pest szabad királyi város területén nagyobb hajókkal lehetett közlekedni. Emellett a városban 171 ház összeomlott, a város alatt pedig 440 ház, tehát összesen 611 pesti ház pusztult el.