Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - III. A kolduló ferencesek kolostorának működése (1772-1820)

ségeket nemzetes és vitézlő Szentkirályi Mihály úr kiváltságos Kecskemét mezőváros érdemes bírája és első tanácsnoka fizette. Augusztus 21-én befejezték munkájukat az olaszok a templomban és a rendházban. Az ambitust, valamint a földszinti és az emeleti cellákat, a konyhát, az étkezőt és az egyéb helységeket egyaránt fehérre meszelték. Az említett napon megtörtént a kifizetés, a fentebb említett megegyezés szerint. Augusztus 23-án aztán Szolnokra távoztak az olaszok. Ennek az évnek csaknem az egész nyarán, sőt az ezt követő őszön nagy szárazság volt, amellett a lepkék óriási tömege rakta le tojásait a káposzták leveleire, amiből igen sok született. Három nap alatt minden kertet teljesen elpusztítottak, nemcsak magának a növénynek a leveleit fosztották meg minden erőtől, hanem teljesen elpusztították azokat. Ezért oly nagy hiány lett káposztából, hogy a kolostor szükségletére való 100 fej káposztáért 6 rajnai forintot kellett adni. Ebben az évben Kecskeméten a szüret igen bőséges volt és a szőlő az érés végéig meg is maradt, így a legtöbb szőlőszem aszúnak látszott. Midőn tehát a nagy mennyiségű mustot összegyűjtötték, a házfőnök atya három rendházba, úgymint Szegedre, Szolnokra és Jászberénybe küldött ebből az áldásból. November közepe után tartották Kecskeméten az úriszéket, amelyen meghatározták a plébános fizetésének a rendjét. A stólapénz fizetésének a mértéke akkora maradt, amint amekkora a ferencesek igazgatása idején volt. Tehát megítéltek a plébánosnak adandó évi stólapénz melletti 1000 rajnai forintot, 100 pozsonyi mérő búzát, 30 öl tűzifát stb. Ugyancsak azon az úriszéken határozták meg az építendő plébániatemplom helyét, mert amelyett előbb kiválasztottak alacsony és vizenyős, így csaknem kétszer annyi költség lenne és mind a három templom (tudniillik a plébániai, a ferences és a református) egy csomóban, határosán lenne, amitől a későbbi időben, tűzvész esetén egyik a másiktól a tűz martalékává válna. Ugyancsak ezen az úriszéken ítélték halára azt a pesti mészárost, akinek a bűncselekményét fentebb ismertettem. November 26-án lefejezték. Elkísérte a főtisztelendő úr káplánjai közül az egyik.