Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - II. A katolikus plébánia irányítása (1644-1772)
Ennek az évben az adventje utáni 4., vagy 5. napon 37 a városban tűz keletkezett, körülbelül dél előtt három drávai. Öt, vagy hat ház hírtelen lángra lobbant és ha a városiak nem lettek volna gondosak a tűz megelőzésében, akkor kétségtelenül nagyobb tűzvész lett volna. A következő hónapban (júniusban) ennek a házfőnők atyának a kormányzása alatt készült el az étkező szentélye és a felső átjáróban két cella. Ugyanabban a hónapban üdvösen bevezették azt a szokást, hogy ha a fiúk és a lányok elérték all éves korukat, vasárnapokon egyházi zászlók alatt énekszkóval vonultak a templomba a katekizmust meghallgatni. 1765 A kaszárnya a rendházunk kertje mögött épült fel, két emelettel. Ugyanazon év május 23-án Kecskeméten szörnyű tűzvész kezdődött: a lángok a belsőkocsma mögött (ahol bizonyára keletkeztek) törtek fel, nagy erővel gerjesztette a szél, két óra alatt körülbelül 100 lakos háza, a kettős malommal együtt, mely a „Vágó kapu"-nak mondott hellyel van szemben, hamuvá vált. Ezért a szerencsétien lakosok a tűz miatt egészen elszegényedtek. Több mint 100 mérő búzát a csűrökből ingyen, Isten nevében szétosztottunk, amelyért nekünk Isten fizetett meg. 1767 Ebben az évben és az előző években a kálvinista prédikátorokkal kemény vita támadt abban a kérdésben, hogy a halálraítélt híveiket elkísérhetik-e lelki vigasz nyújtására. Ezek a papok mindazonáltal visszaállították ezt a gyakorlatot egészen addig, amig aztán Pest vármegye közhírré tette a királyi parancsot. Ennek a királyi rendeletnek csak akkora ereje volt, hogy a református papok ellent tudtak állni. Minthogy december 30-án egy katolikus vádlót37. Május 12-én, vagy 13-án. Az ünnepnapok meghatározására az adatok a későbbiekben is: SZENTPÉTERY Imre: 1985.
