Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - II. A katolikus plébánia irányítása (1644-1772)
siratta vagy másokat, akikkel rokonságban, atyafiságban, illetve barátságban volt, a házastársakat, a szeretett fiukat keresték könnyek és sóhajtások között. A pusztítás oly nagy volt, hogy méltóan megbecsülni az emlékezetes dolgokat magyarul csak kó kalendáriumon lehetne felsorolni. Mindazonáltal a szegedi parancsnok, aki a pusztítás okozója volt, nagyon megbűnhődött, mert a császár parancsára négyfelé vágva pusztult el. 1708-tól nagyságos főtisztelendő Kis Tamás atya kormányzott két évig. Ez a házfőnök az emlékezetes szörnyű pusztítás után — amely az ártatlan népet borszasztóan sújtotta részben a császáriaktól, részben a Rákóczi-pártiaktól — három, vagy négy beavatott kecskeméti vezető tudtával a rend szegedi főnökének, Nagy Jánosnak 27 a közbenjárására egyedül felkereste a császári felséget, hogy a mezőváros részére királyi kegyelmet könyörögjön, amelyet, hogy megkapott, világosan bizonyítja a szegedi parancsnok 1709. július 25-i oltalomlevele. Világosan kitűnik, hogy titokban, tárgyaltak, mindazonáltal Rákóczi legalábbis egyetmást gyanított, mert a fejedelem a tanácsbelieket akkor húségszegés miatt magához rendelte. Azt parancsolta, hogy megkötözve hozzák Szolnokra őket és karóba akarta húzatni mindegyiket, hacsak valami is igaz a németektől kapott levélből. A házfőnök atya lelkét ez a szomorú és aggasztó tragédia úgy megindította (tudta, hogy a császárnak megígért titkát továbbra is rejtve kell tartani), hogy titokban levelet küldött a szegedi házfőnökhöz, támogatásért könyörögve hívei részére, minthogy a szintén ellenségnek számító, vagyis ellenségesen viselkedő német katonaság a kiterjedt legelőkkel rendelkező Kecskemétet foglalja el és így a határban legelő marhákat és juhnyájakat erővel és ellenséges hatalommal hajtsa el. Az ártatlant megmenti a ravaszság! Ugyanis midőn a német sereg harci zajjal megjelent, a kecskeméti marhákat Szegedre hajtva, a Rákóczihoz csapatosan futó kecskemétiek könnyen meggyőzték a fejedelmet, hogy semmi szövetségük nincs a németekkel és így a fejedelem békében elenged21. Nagy János 1702-1706 között Kecskeméten volt házfőnök.
