Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - I. Kecskemét hitélete a ferencesek letelepedéséig

tartós ittlakása 1644 előtt ebben a mezővárosban nem volt a Ferences Rendnek. Emlékezetes események a négy igehirdető idejéből: Míg a szerencsétlen mohácsi vész után a katolikusok a Magyar Királyságban a török igája alá kerültek, a méreg felütötte a fejét, a lutheri alvilági szörny magasra nőtt, olyannyira, hogy 1564-re már Kecskemét városban is a katolikusok és luthránusok közt felmerült a viszály, magát a plébániatemplomot is a luthránusok csaknem erőszakkal elragadták. Erről szól a város lakóinak egyezsége, tanúsítványként a következő szöveggel: „Mi

12 kik vagyunk Ketskeméti Eskütt Birák, és Polgárok Pápista Hiten valók Tamás Orbán, Végh Pál adgyuk tudtára mindeneknek hogy a minemű dolgunk volt az Luther Keresztényekkel, az őreg kő Templom felől, egyaránt így igyenesétettük meg, mind a város képében, hogy az öreg Templomot nékünk meg engették illyen módon et cetera.

13 Ez Levél kőit Ketskeméten, Végh Mihály Fő Biró házánál et cetera" 1564. évben. Végül a lutheránusok fából építették meg a templomukat a Szent Miklós templom oldalához, amely fatemplom aztán kevéssel utánna a rendkívüli módon megnövekedett kálvinistáké lett a Bocskai- és a Bethlen-féle lázadások alatt. Minthogy ezalatt Erdélyben már a lutheri tan mindenütt szabadon terjedt, az új evangéliumnak ezek a kevély szolgái és a vad antikrisztus bősz hírnökei magában Magyarország belsejében is a ragályos csalárdságot, a pusztítás kezdetét és az eszelős mételyt felfuvalkodott torokkal okádták annyira, hogy 1564 körül ettől a pestistől Magyarország nagyobb része, úgymint Kecskemét mezőváros is — ahová ez Svendius Lázártól érkezett — mélyen fertőzött lett. 12. Magyar nyelvű betoldás 13. És egyebek.