Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - V. Karitatív munka a háborúk és a forradalmak korában (1914-1950)

mázolva, miután a falak letisztításánál kitűnt, hogy a boltozat oldalszárnyain valamikor keretek voltak, a házfőnök atya egy szobrásszal eredeti nagyságukban elkészítette és helybeli művésztelep művészeivel képeket festetett azokra. 1928 December elején mindjárt nekiláttunk a templomunkban már 1914-ben elhelyezett, de sohasem használt gőzfűtés berendezésének kijavítására, több szakemberrel tárgyaltunk, mig végre kiderült, hogy egészen ép és használható, s így annak javítása tisztításon kívül nem került semmibe. Karácsonyra be is fűtöttünk és igen jó volt. 1929 Január 29-én volt a mi zárdánkban a félévi congresszus... Azonfelül úgy határozott a congresszus, hogy a szobákban a (?) rádiókat le kell szerelni, és csak egyet szabad megtartani az ebédlőben, az is a P. (áter) Guardian ellenőrzése alatt álljon. Az ok az volt, hogy a rádió által a világias szellem hatol be a zárda falai közé, és hogy a rádió miatt sokan elhanyagolják a kötelességüket. Ezt az üdvös intézkedést vártuk. Kecskeméten azonnal leszereltettek az összes rádiók. 1930 December 7. Kezdették meg udvarunkban a kutat fúrni. Karácsonyra készen is lett. Üzembe azonban csak húsvétra vettük, mikor a vízvezeték elkészült. A kút mélysége 87 méter és 70 cm. 33 mm vastag csövek vannak lefúrva. Vize lágy, egészséges. A vegyelemzés, melyet hivatalosan közöltünk: Eszerint 1,26 ezrelék vas van egy liter vízben, ami oly csekély, hogy egyáltalában nem ártalmas. Ára 2780 pengőbe, amit havi 300-^400 pengő részletekben törlesztettük le. Ezen kút által a kolostor egyik legégetőbb szükségletét szüntettük meg, mert noha két kutunk is (van), de azért nyáron nem volt vizünk.