Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - IV. Saját tulajdonú birtok kiépítése (1821-1913)
el, amelyben felkéri a képviselőházat, hogy a katonai javaslatokat vegye le a napirendről és a választójogi javaslatokat készítse elő, nyújtsa be, tűzesse napirendre és iktassa törvénybe. Itt megjegyzem, hogy Hock János, kőbányai plébános és Kecskemét képviselője, választói előtt teljesen lejárta magát és aligha fog többször Kecskeméten képviselővé választatni. 1913 Február. A behívott katonák még mindig Bosznia és Hercegovinában tartózkodnak és felfegyverkezve várják a parancsot a háborúra. A békére még most sincs alapos remény, dacára, hogy jó öreg királyunk mindent elkövet a béke fönntartása végett. A behívott tartalékosok családtagjai a legnagyobb szükségben, sőt nyomorban vannak és nem szűnnek úton-útfélen panaszkodni: nincs mit enniök és nem telik fűtőanyagra. Szülés előtt álló nők élnek már hetek óta csaknem fillér nélkül, anyák kénytelenek gyermekeiket visszatartatni az iskolából, mert testük kilóg a ruhából és cipőből s így télvíz idején nem küldhetik őket az iskolába. A behívott tartalékosok hozzátartozóinak több mint háromnegyed része olyan nyomorban van, hogy azt leírni lehetetlen. Április 6-án Dobos István, fiatal 20 éves okleveles pilóta repülőgépével a magasba szállott föl Kecskemét külterületén, a körösi nyomáson. Ez volt Kecskeméten a legelső repülés, volt is neki sok nézője. A hatalmas gépmadár úgy úszott a levegőben, mint a magyar puszták királya, a hatalmas pusztai sas. Körülbelül 760 méter magasra repült fel a gép, négy hatalmas kört írva le. A repülés közel fél óra hosszat tartott s utána minden baj nélkül érte a gép a földet.