Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - IV. Saját tulajdonú birtok kiépítése (1821-1913)

több helyen pedig a víz semmi termést nem hagyott. A betakarítás alatt is állandóan esett az eső. Október elején volt a szüret, szűkös terméssel. Nem szüret volt, hanem szőlőböngészés. A szőlőnkben csupán 45 cseber gyenge minőségű must lett. 1882 Május. A nagyobbik kertben a pöcegödör utáni részen, amit „templomköz"-nek neveznek, melegházat építettek, ahol télen is megmaradnak a virágok. Október 4-én volt a szüret és csak 42 cseber must termett. 1883 Április. A kisebbik erdőnkben, 7 holdon és 483 négyszögölön akácot ültettek, amely elég sokba (60 forint) került. 1884 Október 13-án egész nap esett, de ez nem akadályozta a szőlőnkben a szüret kezdését, amelyet 15-én fejeztünk be. 106 cseber jó mustot nyertünk. 1885 Január 3. December 5-től csaknem az egész hónap enyhe volt és sokat esett. Ettől a naptól fogva fagyott, 5 fok hideg lett. Március 14-én és 15-én 4 fok hideg volt. A vincellérek felfüggesztették a munkát a jobb időkig. Április 3-án és 4-én fagyott. Május 9-én reggel 5 órakor 3 fok hőmérséklet volt és sűrű köd. Az ország más részein, de Kecskeméten is kicsit fagyott, a bab és a kukorica a Csalányosi dűlőben teljesen elfagyott, de a szőlőkben (így a mienkben) is nagy károkat okozott. Október 7-én fejeződött be a szüret. 74 cseber must termett. A rendháznak ezért vásárolni kellett 45 cseber bort, 80 forintért. November 30-án este 1/2 6-kor tűz ütött ki a szomszédságunkban, a katonák tiszti épületében, amit aztán szerencsésen eloltottak. 1886 Május 7-én nagy fagy volt, ami a szőlőket teljesen elpuszttította nemcsak itt, hanem más helyeken is. Augusztus 12-én először esett eső a június 20. óta tartó szárazság után.