Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - IV. Saját tulajdonú birtok kiépítése (1821-1913)

Augusztus. Ebben a hónapban dühöngött legjobban a kolera. Az atyák 442 betegnek adták fel az utolsó szentséget. Október. Az ácsok júliustól javították a plébániatemplom tetejét, amit ebben a hónapban fejeztek be. Új gerendákat raktak rá és színes cserepekkel borították. 1874 Április 28-án kemény hideg lett, ami a következő éjszakákon még növekedett. Pusztította a gabonát, a szőlőt és az egyéb kerti növényeket. Május 12-én egész nap esett, hosszú szárazság után. A föld jó nedves lett, de közben a hideg tovább tartott. Május 15-én éjszaka fagyott és nappal is tartott a hideg. Június elején kezdődött a meleg idő. Július 17-én túz ütött ki a Szolnoki utcában délután 1 órakor. Egy szerencsétlen iparos háza leégett. December 2-án két különböző helyen keletkezett túz, amelyben két ház leégett. 1875 Január 25-én reggel 5 órától 7 óráig villámlott. Más helyeken égzengés volt, nagy esővel. Március 23-án éjszaka egy arasz hó terítette be a földet és a következő napon ugyancsak havazott. A hideg nem szűnt meg. Április 14-én éjszaka és másnap fagyott. Április 15-én délután 2 órakor tűz keletkezett, egy ház teljesen leégett. Október 4-én kezdtük a szüretet Ballószögön, ahol 115 cseber bort nyertünk. A gyümölcstermés ebben az évben kevés lett. 1876 Április. Ebben a hónapban történt a Duna és a Tisza szörnyű kiöntése. A várost körülvevő szántókon veszélybe kerültek a vetések és a házak. Május 20. előtt néhány nappal a hajnali hőmérsékletek 2-3 fokkal haladták meg a fagypontot. A nép félt attól, hogy a fagy elpusztítja a szőlőt. Elterjedt az a nézet, hogy a szőlőben akkora füstöt kell csinálni, hogy az a hideget a szőlő fölé űzze. Az említett nap estéjén a nép már annyira fenyegetve érezte a szőlőt a hidegtől,