Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - I. Kecskemét hitélete a ferencesek letelepedéséig
A város Pest vármegyében fekszik. 10 mérföldre északra Buda, ugyanennyire van keletre és délre Szeged, Szolnok 4, Kalocsa 8 mérföldre. A kecskeméti rendház Minthogy Kecskemét várost a mohácsi vész 7 idejétől teljesen beborította az eretnekség szennye, csak egy hit hatalma kérkedett. Rövid idő alatt kimondhatatlanul megváltozott és különböző ellenségeskedések veszedelmes fordulata következett, mert a vészthozó lutheri szekta 1564 körül nemeseik a várost, hanem a katolikusok Istennek szentelt templomát a lakosok egyetértésével protestánsa tette, megfertőzte, majd annak az éretlen évszázadnak a végére, majd a Bocskai és a Bethlen felkelések között, a kálvini tévelygés, mint másik ragály terjedt a városban. Egyformán vészthozó rossz mindkettő, ahol a többi vallás elpusztult. Ebben a szorult helyzetben a lutheránusok fatemplomát a kálvinisták elfoglalták — amely a mi templomunk oldalában volt felállítva — és 40 év lefolyása alatt kevélyen növekedtek. A katolikus nép, a juhok nyája farkasok közt pásztor nélkül árválkodott 1637-ig, amikor előbb a főpapoknál, majd a jezsuiták tartományánál könyörögtek lelkipásztorért és miként Dávid: szemeiket a hegyekre emelték, ahhonnan megérkezett a segítség, de ami nem a szokásos módon történt. Ugyanis azokban a zavaros időkben a jezsuitákat a sors fordulása tönkretette, amint azt főtisztelendő Forró György nagyszombati rektor 1637. szeptember 14-én kelt levelében egyértelműen kinyilvánította a könyörgő kecskemétieknek, amelyben azt tanácsolta az elhagyott nyájnak, hogy forduljanak a ferences atyák Szalvatóriánus Tartományához. így az árva, atya nélküli kecskeméti katolikusokat mindenki elhagyta. A 6. Egy mérföldet 7,5 km-rel számolva. A régi mértékek értékeire az adatokat a következő munkákból vettük: BOGDÁN István: 1987. — BOGDÁN István: 1990. 7. „tempóre cladis Mohacsianae."
