Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bevezető

Bevezető Dolgozatunkban az észak-bácskai német nemzetiség helyzetének alakulását tekintjük át a II. világháborút követő Tél évtizedben. Miután a vizsgált terület egy ma már nem létező közigazgatási egységet ölel fel, szükséges annak pontos földrajzi meghatározása. Mint ismeretes, a mai Bács-Kiskun megye 1950. január 1-én alakult a volt Bács-Bodrog vármegye északi, valamint Pest— Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből.

1 A II. világháború befejezése után, illetve 1944 őszétől csupán Bács-Bodrog vármegye északi része került ismét Magyarországhoz, s a terület elnevezése: Csonka Bács-Bodrog vármegye lett. Igaz ugyan, hogy a terület megjelölésére felváltva használták a Bács-Bodrog vármegye, illetve a Csonka Bács-Bodrog vármegye elnevezéseket, mégis az utóbbi használatát neveznénk gyakoribbnak, s talán hivatalosabbnak is, mivel az alispáni rendeleteket, jelentéseket érvényesítő körpecséten szintén az utóbbi elnevezés állt. Dolgozatunkban tehát mi sem megkülönböztető fogalomként használjuk a két elnevezést. Csonka Bács-Bodrog vármegyét 1944—ben a bácsalmási, a bajai és a jánoshalmi járáshoz tartozó 26 község és egy törvényhatósági jogú város, Baja alkotta. A közigazgatás területi beosztásának későbbi nagy mértékű megváltozása igen megnehezítette, bizonyos esetekben pedig lehetetlenné tette, hogy a rendelkezésünkre álló számadatokat összevethessük, s az összehasonlításból adódó következtetéseket felhasználhassuk. A háború előtti felmérések, népszámlálások adatai, s a háborút követő összegező jelentések adatai is más—más területi egységekre vonatkoznak, és sok esetben különbözőek az adatfelvétel szempontjai is. Mindazonáltal ahol csak mód nyílott rá, elsősorban a rendelkezésünkre álló levéltári iratanyag, s az 1941. évi népszámlálás adatai alapján, a számszerű változásokat — ha bizonyos esetekben hiányos adatsorokkal is — a lehető legpontosabban igyekeztünk nyomon követni. Az áttekinthetőség kedvéért térképen is jelöltük a vizsgált terület határait, s feltüntettük az 1944. évi őszi állapotokat tükröző közigazgatási beosztást is /I. sz. melléklet/. Eredeti szándékunk szerint, a megye területén működő Volks— bund szervezetek tevékenységére, s hatására is ki akartunk térni, hisz a német nemzetiségű lakosságnak közvetlenül a háborút megelőző és a háború alatti tevékenységének ismerete a későbbiek miatt is igen fontos lett volna. Az iratanyag szinte teljes pusztulása azonban nem tette lehetővé ennek a folyamatnak a rekonstruálását, a helyi Volskbund szervezetek