Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)

jegyzője, s a fentebbiek bizonyítására néhány esetet is fölsorolt. A nyár folyamán újabb és újabb névjegyzékek érkeztek a községekbe, a Belügyminisztériumból a tavasz folyamán megküldött általános névjegyzékek némiképp átfésült, a beadványok hatására más minősítéseket tartalmazó változatai. Ezek a megváltozott névjegyzékek sem mutattak azonban egységes eljárást, s éppen ezért a svábság körében májusban észlelt izgatott hangulat szűnőben volt. Az érintettek azt tapasztalták, hogy a névjegyzékek még mindig nem véglegesek, hisz a minisztérium azokban szinte naponta eszközölt változásokat, s emiatt újra bizakodtak. Az 1948 tavaszán—nyarán, a német kitelepítések folytatására tett javaslatok azon a megállapadáson alapultak, amely szerint a szovjet hatóságok hetenként 1500 személyt átvesznek. Erről a Belügyminisztérium tájékoztatta is az Országos Földhivatalt, hangsúlyozva a következőket: "E megállapodáson nem áll módunkban változtatni. Kétségtelen, hogy havi 6000 áttelepülő után igénybevehetö ingatlan nem elegendő 1000 Szlovákiából érkező család letelepítésére, annál kevésbé, mert a Németországba áttelepülők ingatlan vagyona részben egyéb földbirtokpolitikai intézkedések, részben korábban lefolytatott összeköltöztetési eljárás során sok esetben már igénybe lett véve. ,,17t> A vármegye területén, 1948. októberében kezdődött meg a kitelepítésre Ítéltek vagyonának leltározása, majd a vagyonelkobzások végrehajtása, de a kitelepítésekre már nem került sor. Az érkező szlovákiai magyarok érdekében — akik ekkor már kis számban kerültek a vármegyébe — újabb összeköltöztetéseket hajtottak végre, amely az őszi mezőgazdasági munkákban komoly fennakadást okozott. Mindezek ellenére a vármegye községeinek jelentős részében 1948 folyamán a különböző telepítések befejeződtek, ami mindenképpen valamiféle nyugvópontot jelentett az előző évek bizonytalanságaihoz és zaklatásaihoz képest. A Bács-Bodrog vármegyében végrehajtott kitelepítések során 1945-1949 között 11786 személyt és még 1260 családot telepitettek ki. Az 1941-es népszámlálás során 28381 személy vallotta magát német anyanyelvűnek és német nemzetiségűnek. A háborús veszteségek, a menekülés és a kitelepítés következtében a népcsoport létszáma 9-10 ezerre csökkent a vármegyében. A többségükben addig németek által lakott falvak magyar és bunyevác többségűvé váltak. A kitelepítettek helyére 3075 tiszántúli és szlovákiai magyar család került. Bizonyos azonban, hogy a telepítés nagyobb arányú volt, mert minden község esetében nincsnek erre vonatkozó adataink. A német nemzetiségű lakosság mentesített tagjainak a jogegyenlőségéről a 84/1950. M. T. számú rendelet intézkedett, amely kimondta: "Az áttelepítés hatálya alá eső mindazok a