Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)
ban sikerült ugyan a feltételeket enyhiteni, hogy a 20 éven aluli kitelepítendőknél a pénzt 400 márkára csökkentették, s egy-egy kitelepítendő szerelvény utasai összesen annyi felszerelést vihettek magukkal, amennyi öt külön vagonba belefért. A magyar kormány azonban ezeket a feltételeket sem tudta vállalni, hisz ahogyan megállapították: "csak az április óta kitelepítésre került kb 90.O00 svábhoz 35—40 millió forintra lett volna szükség." Szóba kerültek a kitelepítések végrehajtásakor elkövetett egyéb hibák — a vagyonok széthui— colása, önálló gazdálkodásra alkalmatlan, hozzá nem értő elemek betelepítése — is, amelyek felülvizsgálatában és szigorú intézkedések megtételében egyeztek meg a jelenlévők. Ekkor azonban már nagy súllyal esett latba a rövidesen sorra kerülő szlovák—magyar lakosságcsere kérdése is. Ezért is foglalkoztak az értekezlet résztvevői oly körültekintően a "számszerű" lehetőségekkel. Az 1946 őszéig lebonyolított sváb telepítések mérlegét Hajdú István, az Országos Föld— birtokrendező Tanács igazgatója vonta meg. Az adatok szerint 114 községből került sor a tervezett teljes kitelepítésre, s 440 olyan község van még, ahol 10 nál több a sváb. Eddig 120.000 német nemzetiségűt telepitettek ki, s még a kitelepítés előtt igénybe vettek 350.000 kat. hold földet. Megítélése szerint lenne még 120—150.000 ember, de ők már inkább a szegényebb néprétegekből kerültek ki, s igy maximálisan 70.000 kat. holdra lehet számítani. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy még mindig kb. 100.000 személy van az országban, akiknek igényjogosultságát a földreform során megállapították, de földhiány miatt még nem juttatták földhöz. Különösen Csongrád, Békés és Borsod megyében vannak telepítésre érdemes egyének. Bencze Imre kisgazdapárti képviselő aggodalommal állapította meg, hogy mindezeken túl Szlovákiából 183.000 emberrel kell legalább számolni, s ilyen körülmények között nem látja biztosítottnak az elhelyezésüket. Valamiféle kiutat és lehetőséget a jelenlévők abban láttak, hogy a magyar és amerikai kormány közötti megállapodás értelmében 1947. áprilisáig még 90.000 sváb kitelepítésére kerülhetett sor. Az értekezlet végül is határozatul a következőket fogadta el: "1. > Minden rendelkezésre álló földet és házat a Szlovákiából kitelepítendő magyarok elhelyezésére tartsanak fenn. 2.1 Feltétlenül szükséges, hogy megfelelő karhatalom álljon a telepítési szervek rendelkezésére. 3. > A telepesek érdekeinek védelmére szükségesnek látszik, hogy a telepfelügyelők hivatalból tagjai legyenek a községi elöljáróságnak. 4. ) A Szlovákiából áttelepítendő magyarok számára fejenként 15.000 forint lenne szükséges, hogy számukra megfelelő egzisztenciát tudjanak teremteni."
