Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
Telepítések Bács-Bodrog vármegye területén (1946-1948)
reh.ajt.ott telepes felülvizsgálat pedig az OFT tehetetlensége miatt szükségszerűen nem hozhatta meg a kivánt eredményt. Papp Béla szerint a telepesek kiválasztásakor az egyedüli szempont és kritérium a Kommunista Párt tagság volt. Nyílván volt igazsága a katymári lelkésznek — hisz megállapításait konkrét esetekkel és saját tapasztalataival támasztotta alá —, de véleményünk szerint nem csupán erről volt szó, hisz éppen ezekben a községekben többször előfordult, hogy pártpolitikai nézetként jelentkeztek nemzetiségi törekvések is. Katymáron is jelentős számú volt a bunyevác lakosság, s a felszabaduláskor nagyrészük a Magyar Kommunista Párt és az un. "antifasiszta blokk" köré csoportosult. A települési lehetőségek megnyíltakor pedig minden valamire való telephelyet a maguk számára igyekeztek lefoglalni. Érdekeik védelmét ők is a községi földigénylő bizottságoktól — ahová mind nagyobb számban igyekeztek bejutni —, s a Kommunista Párttól várták. így sok esetben a pártérdekre történő hivatkozás, csupán a nemzetiségi és lakossági érdekérvényesítés álcájául és fegyveréül szolgált. A vármegye területén a német nemzetiségű lakosság kitelepítésének megindulása miatt sz-abályos népvándorlás indult el. A ki— és betelepítéseket ugyanis technikailag nehezítette, hogy nem rendelkezett minden falu vasútállomással, így a központilag kijelölt berakodó állomások sokszor 15—20 km—re voltak az adott helytől. A kitelepítendő lakosságnak a kijelölt községekbe szállítása pedig azért is nagy gondot jelentett, mert a szállításra kirendelt fogatokat a mezőgazdasági munkától vonta el. A vármegye területén 1946 nyarán a bajai járás községeiben — Bácsbokod, Bácsborsod, Gsávoly, Vaskút, Gara, Csatalja — is megindultak a kitelepítést előkészítő munkálatok. Nyár végére azonban nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos megtorpanás következett be a kitelepítések menetében. A községek mindebből annyit érzékeltek, hogy a német nemzetiségű lakosság összeírása és esetenként a mentesítési kérelmek elbírálása is megtörtént, de elszállításukra nem került sor. Az említett községben tehát 1946 június-júliusában a kitelepítést előkészítő munkálatok teljes egészében befejezést nyertek, s a bizonytalan időre elodázott végrehajtás az érintettekben csak fokozta az elkeseredést, a községek vezetőiben pedig a tanácsta1anságot. Bácsbokodon és Bácsborsodon június első felében tevékenykedett a kitelepítést végző oszlop, s a hónap közepére már az összeíró és Mentesítő Bizottság is — munkája végeztével — tovább utazott a községből. Vizsgálatuk alapján Bácsborsodon 236 személy került a kitelepítendők listájára, akik közül azonban 71 személyt mentesítettek. A kormánybiztos, vagonhiányra hivatkozva, elszállításukat bizonytalan időre elhalasztotta. 13 " S ugyanígy történt ez Csávoly esetében is,
