Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])
A Népi Magyarország és a német nemzetiségű lakosság
vagy Áttelepítési Oszlopok végezték. 11 * Bács-Bodrog vármegye területén Baja székhellyel működött Kitelepítési Oszlop, melynek vezetője Dr. Jakab Árpád volt. A tényleges kitelepítési munkálatokat azonban azok a mozgó csoportok végezték — Vagyonösszeiró, Mentesítő, Gazdasági, Vagonírozó, Ingóösszeszedő —, amelyek járva az érintett községeket, munkájuk végeztével újabb községekbe távoztak. Tevékenységüket ún. Karhatalmi Oszlop segítette. Az egyes csoportok élelmezése, ellátása természetesen az illető községeket terhelte. A Kitelepítési Oszlopok egyes csoportjai munkájukat — a helyi közigazgatási szervek munkájának igénybevételével — összehangoltan és rövid idő alatt végezték el. Megítélésünk szerint az esetek egy részében túlságosan is rövid idő alatt, hisz az egyes csoportok csak néhány napig — van ahol csak 2—3, de maximum 8—10 napig —, tartózkodtak az egyes köségekben. így érdemi, körültekintő munkavégzésről aligha lehetett szó ott, ahol több száz vagy több ezer ember áttelepítését kellett megoldaniuk. így fordulhatott elő az is, hogy a mentesítési kérelmük elbírálását várók ingóságait a Leltározó és Vagonírozó Csoport már összeszedte és elszállította, még a kérelem elbírálása előtt. Az 1947. március 27—i Minisztertanács úgy határozott, hogy a csehszlovákiai magyarok letelepítését a svábok össze— telepítése és kitelepítése útján kell megoldani. "Ennek következtében a végrehajtás vonalán a csehszlovák—magyar népcsere és a sváb kérdés megoldása összekapcsoltatott. Ez szükségessé tenné e kapcsolatba hozott két feladat lebonyolítására egy egységes szerv felállítását, amit takarékossági szempontok is indokolttá tesznek" — jelentette Jócsik Lajos államtitkár. A Jócsik Lajos vezetésével megszervezésre került egységes szerv, a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság a telepítésekkel kapcsolatban ellátta mind a kormányzati, mind pedig a végrehajtó tevékenységet. A kormánybizottság bővítése már 1947. január 1—tői elkezdőtött, hisz az előbbi 57 személy helyett, 151 személy dolgozott a kötelékében s az április 11—én hivatalosan is elinduló szlovák—magyar lakosságcsere további bővítést tett szükségessé. "Azt a területet, amelyről a kitelepítés és amelyről a betelepítés történik, az ország területén működő csehszlovák hivatali hálózat figyelembevételével 18 körzetre osztottam, amelyekben megyeszékhelyeken 17 kormánybiztosi kirendeltséget állítottam fel a kitelepítés és betelepítés végrehajtására. Kirendeltségeink a következő helységekben székeltek: Komárom, Győr, Sopron,Székesfehérvár, Szekszárd, Pécs, Baja, Kecskemét, Békéscsaba, Tótkomlós, Szarvas, Nyíregyháza, Gyöngyös, Miskolc, Balassagyarmat, Budapest" —, jelentette ugyancsak a kormánybiztos.
