Tóth Ágnes: Telepítések a Csonka Bács-Bodrog vármegyében 1945–1948 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 5. (Kecskemét, 1989 [!1990])

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1945 decemberéig

Bács-Bodrog vármegye 1944 őszétől 1P45 decemberéig A vármegye általános jellemzői, helyzete

2 Csonka Bács-Bodrog vármegye lakosságának — amely 1941-ben 144.985 fő volt — megélhetését a II. világháborút megelőző években elsősorban a mezőgazdasági termelés biztosította. Ez mindenki számára nyilvánvaló, aki egy pillantást is vet a terület földrajzi térképére, hisz folyók vagy hegyek által nem szabdalt sík területről van szó, amelynek talajtani adottságai is igen kedvezőek. A lakosságnak mintegy 80í:-a élt a mezőgazdaságból, mindenekelőtt azokkal a hagyományosnak tekinthető kultúrákkal foglalkozva — mint a szőlő, gyümölcs, kukorica, búza —, amelyeket a földrajzi, éghajlati adottságok és lehetőségek alakítottak ki az évszázadok során. Ez a megélhetés azonban sokak számára igen szűkös volt, hisz a háború előtti birtokstruktúrára vonatkozó számadatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaságból élő önállók és segítő családtagjaik mintegy 35íí-ának legfeljebb csak 5 holdig terjedő földbirtok állt a rendelkezésére. A legnagyobb az 5-10 ill. a 10-20 holdnyi területen gazdálkodók számaránya, mintegy 50У.. Az ennél nagyobb birtokokon már lényegesen kevesebben osztoznak, számarányuk néhány százalékos csupán, mint ahogyan elhanyagolható a klasszikus értelemben vett napszámosok száma is. A megye területén folytatott nagyüzemi ipari tevékenység sem igazán számottevő. Jelentősebb számú munkaerőt foglalkoztató nagyüzemek csak Baján voltak, ahol az építőiparból, iparból élők száma a város lakosságának 26k-a, míg a kereskedelemben, szolgáltatásban dolgozók számaránya 12% körül volt. Sokkal színesebb, sokrétűbb azoknak a kisiparosoknak a tevékenysége — kb. 8-9 ezer lehetett a számuk — akik a falvak lakosságának igénye, és a megye gazdasági szerkezetének lehetősége szerint különböző ipari és kereskedelmi szakmákban dolgoztak. A bajai járás főjegyzője 1945 elején 360 kereskedelemmel foglalkozót és 811 ipari tevékenységet végzőt számlált össze területén.

3 Azért is nagyon érdekes és jól használható ez az összeírás, mert az iparengedély keltének feltüntetésével bepillantást enged az előző évek, évtizedek ipari-kereskedelmi tevékenységébe is, ugyanakkor némiképp tükrözi azt a sokszínűséget, amellyel "rámozdultak" ezek az emberek a hiányzó szakterületekre. Nyilvánvaló az is, hogy a kisüzemekben az élet bármely területén jelentkező igényeknek igyekeztek megfelelni és eleget tenni ezek az emberek, hisz nagykereskedőkkel, ékszerészekkel, szatócsokkal ugyanúgy találkozunk a főjegyzői