Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

szedniük. "A főgimzázium ifjúsága a kath. egylet felkérésére és javára 1909. dec. 19- és 21—én pásztorjátékot adott elő. Ajándékul a színpadot betakaró szőnyeget kaptuk; a második előadás jövedelme az iskolai szinpad költségeinek fedezésére van alapul eltéve. Bevétel 33.32 K, kiadás 16.70 K; tisztán megmaradt 16.62 K. "

Z1B "Színre került a Betlehemi bakter. Karácsonyi pásztorjáték 3 felvonásban. írta: Szabó János. Átalakította és rendezte:Német Károly." Ugyanezen Német Károly volt az, aki az 1903/04. tanévben — a tanárkodása 30. évfordulóját ünneplő Tóth György igazgató és Járvás Mihály tanár tiszteletére rendezett ünneplés fő számaként — előadatta Plautus Menaechmi-jét. Mint már korábban, tanulmányom 2. részének végén jeleztem: egy ismeretlen piarista fordító-átdolgozó "Comoedia Plautina Menaechmorum" c. darabját modernizálta. Prónai nyomán már tudjuk, hogy arról az 1776—

ban itt előadatott komédiáról van szó, amely Szauer Ambrus személyével hozható kapcsolatba. Az iskoladráma—felújítás szintén hozzátartozott a századelő piarista gimzáziumi színjátszásához. Ennek azonban egy új fejezetet szentelek. Mi minden volt végül is e rendkívül gazdag repertoár háttere, mozgatója, magyarázata? A kecskeméti piarista intézetben tulajdonképpen az 1863—

as első érettségi körüli időre vezethető vissza. Attól kedzve alakultak ki aztán fokozatosan. Pályázatokat, tűztek ki számukra évről évre; gazdag a kor színvonalával is lépést tartó ifjúsági könyvtár állt rendelkezésükre. Ambícióikat pedig fokozták az öntevékenységre serkentő ifjúsági, kulturális egyesületek, csoportok, körök. Legkorábban ezek közül épp a leglényegesebb motiváló, az önképzőkör alakult meg /1862-63-ban/. Alapszabályai értelmében minden évben a VIII. és a VII. osztály tanulói lehettek rendes működő tagok; bejáró és szavaló tagok pedig a VI. és az V. osztályosok. 1900—

ban külön szaval ökör alakult: rendes tagjai a IV. és a III., pártoló tagjai pedig a II. osztály tanulóiból kerültek ki. Ne feledjük: az akkori iskolatípus szerint e legfiatalabbak mindössze 10 esztendősek! 1900—tói kedve tehát igy még inkább biztosivá lett az utánpótlás: a szavalókból előbb—utóbb aktív önképzőkörösök, sőt ambiciózus, tehetséges színját szók lettek. E lényeges és kedvező diákserkentő vállalkozások eredménye tehát a megszámlálhatatlanul bőséges utalás az értesítőkben az ünnepélyekre, kulturális rendezvényekre. Német Károly és az iskoladráma-reneszánsz Fogalomtisztázással kell kezdenünk. Amiről a továbbiakban írni kívánok, nem azonos a neo—iskoladrámával, tehát a 19.